Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Horváth István: Történelmi személyiség – irodalmi alak. Jókai Mór Rab Ráby (1879) regényének nógrádi vonatkozásai

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 Történelmi személyiség - irodalmi alak Jókai Mór Rab Ráby (1879) regényének nógrádi vonatkozásai dr. Horváth István 1802-ben ellenfeleit megelőzve I. Ferenc Zólyomi főispánná nevezte ki Ócsai Balogh Pétert. A nevezett nagy utat tett meg a közhivatalnoki pályán, midőn vármegyei jegyzőségtől indulva, nógrádi alispáni, később pedig a torontáli főispáni széket foglalta el. A hétszemélyes tábla ülnökeként tisztelői és irigyei számát növelte. Nem volt izgalomtól mentes politikusi pályafutása sem. Az 1790. országgyűlés ékesszavú szónokaként a királyi udvar érdeklődését is magára vonta. Kapcsolatát a magyar jakobinus mozgalom némely vezetőjével, a besúgók, kémek révén ismerték, de rábizonyítani a szervezkedésben való részvételt nem tudták. Megszerzett tudása, ismeretei révén kiváló kapcsolatteremtő személyiség, aki hazai és külföldi ügyekben is járatosságot mutatott. A kor legjelesebb személyiségeivel - Kazinczytól, Berzeviczy Gergelyen át Széchenyi Ferencig - alkotó, szellemi viszonyban állt. Mint közismert szabadkőművest szivesen keresték meg a kor nevezetes politikusai is. О Visszatérve a zólyomi főispáni kinevezésére: a királyi felszentelő oklevélben a következő sorok olvashatók: „Szentendre királyi mezővárosban a közjó igen súlyos belső széthúzásokba jutott, és a város akkori romlása valamiféle gyógyírt kívánt, ő, mint kiküldött biztosunk, az ősi nyugtalanságot a lakosok legnagyobb hasznára és épülésére hárította el." <

2

> A leírtak újólag felkeltették figyelmemet, és nem volt nehéz a feltételezés: mindez a Ráby Mátyás üggyel lehet összefüggésben. Ócsai Balogh Péter Az utánjárás végeredményeképp született meg az alábbi kis dolgozat. -19-