Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig

Az utóbbi az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga salgótarjáni osztályának hivatalos lapja volt, egylapos sajtótermékként. Ujj István nyomdai tevékenységében könyvkiadást nem találtunk. Laufer Ernő nyomdai vállalkozása ugyancsak a háború előtti utolsó békeévhez köthető. Sajtótermékeket is megjelentetett: Nógrád Megyei Tanügy (2. Címváltozat) 1911. febr. 28.-1914. jan. Salgótarján 1911. júl. 12. (Egyetlen töredezett példánya maradt fenn, aminek nyomdája pontosan nem meghatározható, a lap hirdetési oldalán, mindketten hirdették nyomdai vállalkozásukat.) Parisiana Német és magyar nyelvű divatlap volt, amely női, férfi és gyermekkonfekciót ajánlott kőnyomatos, színes divatrajzokkal. Egyetlen példánya 1911-ből maradt fenn. Laufer Ernő hirdetése a következőképpen mutatta be nyomdáját és papírkereskedését: „Laufer Ernő papírkereskedése, könyvnyomdája, könyvkötészete Salgótarján (telefon) 48. szám. Raktárban tart mindennemű irodai felszereléseket, üzleti könyveket. - Levélpapiros, újságok állandóan. - Legszebb képesievelezőlapok! - Könyvnyomdai munkák legszebb kivitelben. - Jutányos árak! - Szolid kiszolgálás!" Összegezve elmondhatjuk, hogy Salgótarján kiegyezés utáni történetében több nyomda küzdött fennmaradásáért, bizonyítja ezt az is, hogy a településünkön ez idő alatt nyomott 12 időszaki kiadvány közül egy-egy lapot többen is nyomtak. Erős volt a konkurencia, a verseny, árajánlataikban igyekeztek a másik nyomda ajánlata alá menni. A Nógrádmegyei Tanügy (2. címváltozat) 4 nyomdát járt meg az idők folyamán. A településen túlmutató piacszerzés (Losonc, Szirák) csak tiszavirág életűek voltak. Az első világháború, a forradalmak az első nyomdai próbálkozásokat megviselték, Salgótarján rendezett tanácsú várossá válása pedig egy új szakasz kezdetét jelentette a nyomdák történetében. 1922. áprilisában kísérlet történt salgótarjáni könyvnyomda és könyvkötészet alapítására Salgótarjáni Népbank Könyvnyomda és Könyvkötészet alakítására Friedler Sámuel üzletvezető vezetésével. (A vállalkozás azonban ily módon nem sikerült és lemondás folytán megszűnt. <

l4

> ) 1924. decemberében alakuló közgyűlését tartotta a Salgótarjáni Turul Könyvnyomda Részvénytársaság. A vállalat tárgyát „nyomdaipar keretébe tartozó mindennemű munkák" alkották. Alaptőkéjét 1927. március 20-án tartott közgyűlésükön pengőben állapították meg. A 32 ezer pengő tőke 100 darab 320 pengő értékű részvény formájában biztosította a pénzügyi hátteret. Az Rt. cégvezetői Bérezi Sándor, Liptay B. Jenő, Bagy Bertalan, dr. Pollatsek Ármin, Szauer Andor, Szóbl Alajos - tehát Salgótarján prominens személyiségei. A nyomda vezetőjeként Friedler Samut jelölik a dokumentumok, valószínű, hogy így élt tovább Salgótarján legrégebbi nyomdája. (

,s

> Az 1923-as és 1925-ös városi virilis listán Szóbl Alajos kivételével mindannyian előkelő helyet foglaltak el és a képviselő-testület tagjai voltak. -90-