Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Közlemények - Balogh Zoltán: Kiss mama vendéglője

igen gyakran szinte naponta megjelentek vádlott vendéglőjében, ahol éppen azért, mert többen voltak hasonló politikai felfogásúak, jól érezték magukat. A népbíróság ebből a körülményből arra következtetett, hogy a tanúk abban az időben vagy nem voltak még baloldaliak, vagy valótlan a vádlott magatartására vonatkozó vallomásuk, mert egy olyan kiélezetten jobboldalt, szinte kizárólag csak a demokráciaellenes propaganda szolgálatát szem előtt tartó vendéglőst, mint amilyennek vádlottat beállítják öntudatos baloldali nem támogathat és ilyen helyen jól nem érezheti magát". A balassagyarmati népbíróság felmentő Ítélete ellenére a vendéglői iparengedélyt visszavonták. A salgótarjáni igazolóbizottság ilyen határozatát a budapesti népbíróság mint fellebbviteli hatóság helyben hagyta. Hiába adott be kérvényt özv. Kiss Gyuláné a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi miniszterhez iparának folytatása ügyében, a vendéglői iparengedély elvonás a csak a kezdet volt. Bár már a felmentő Ítéletet hozó főtárgyaláson kiderült, hogy a terhelő tanúk feljelentései mögött egyikük állt, aki a vendéglőt szerette volna megszerezni a hozzátartozójának, az engedélyt elvonták. A vendéglői iparengedélyt a korlátlan italmérési, végül a korlátolt dohányeladási engedély törlése követte. A Kiss család kiforgatása korábbi vagyonából előbb lakásaik közérdekre való kiutalásával ment végbe. Egyszer a nemzeti vállalatok részére üzlethely biztosítását előíró kormányrendeletre való hivatkozással, másszor a Salgótarjáni Üzemélelmezési Vállalat /mozgókonyha/ részére húsfeldolgozó helyiség, vagy egyszerűen az albérlőnek lakás kiutalásával. Az utolsó állomás a Kiss család ingatlanjainak államosítása volt. Az iparválla ok államosítását kimondó 1949: 20 .tvr. kimondta, hogy mindazok az ingóságok, melyek a rendelet értelmében állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálják, a vállalattal együtt állami tulajdonba kerülnek. Az alább közlendő bérleti szerződés, üzletleltár és italjegyzék a vendéglő megmentését szolgálta. Az 1949 elején megkötött szerződés azonban nem volt hosszú életű. Az üzlethelyiséget a Háztartási Vegyicikk Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatnak kiutalandó üzlethely megteremtése érdekében indított láncreakció következtében egy másik vendéglősnek adták. A művelődés dokumentumai A Kiss szülők nagy gondot fordítottak gyermekeik taníttatására. Anna és Béla a Gödöllői római katolikus főgimnáziumba járt, előbbi magán utóbbi rendes tanulóként. Mindketten elvégezték a Gödöllői Zeneiskola 4. évfolyamának zongora szakát is. Anna útját a rendelkezésre álló dokumentumok alapján követni tudjuk a népiskolától a gimnáziumig. A Salgótarjáni Állami Elemi Leány Népiskola három osztályát végezte el, a negyediket már a Gödöllői Római Katolikus Elemi Népiskolában fejezte be. Az 1919-20-as tanévben már a Gödöllői római katolikus főgimnázium tanulója. 1919 szeptemberéből a Tanácsköztársaság megdöntése utáni időből származik az a Salgótarjánból Gödöllőre szóló utazási engedély, amelyet a salgótarjáni elöljáróság állított ki, és a megszálló román katonai parancsnokság pecsétjét is tartalmazza. Gödöllőn tett Anna érettségit 1926-ban, s mint az a gimnázium 1925-26-ik évi értesítőjéből megállapítható, a gyógyszerészi pályát kívánta választani hivatásának. A gyógyszerészi hivatástól nem túl távol eső egészségügyi nővéri tanfolyamra való jelentkezés tényét egy 1933-ban kiállított erkölcsi bizonyítvány támasztja alá, ám ezen Kiss Anna mint háztartásbeli szerepel. Ápolónőként kerülhetett a gödöllői cserkész jamboree-ra is. Kiss Anna 1954-ben kötött házasságot dr. Megele József állatorvossal. Férje apja, Megele László kékkői uradalmi intéző, a festőművész Kubányi Lajos lányát Annát vette feleségül. Megele Lászlóné sz. Kubányi Anna 1934-ben Salgótarjánban telepedett le, és a bányakaszinó kezelője lett. Megele József a salgótarjáni acélgyári elemi iskola 4. osztályát befejezve, a Gyulai római katolikus reálgimnáziumba járt, itt tett érettségit. 1939-ben szerezte állatorvosi diplomáját a M.KirJózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Házassága után Litkén teljesített szolgálatot. A harmadik gyermek, Hona, a salgótarjáni Bányatársulati Elemi Népiskola elvégzése után előbb Debrecenben a Svetits-intézeti római katolikus polgári leányiskolában tanult, majd a Salvatorintézeti polgári leányiskolában végzett magántanulóként. 1934-ben kötött házasságot dr. Holcsek Béla városi tiszti főügyésszel Zagyvapálfalván. Dr.Holcsek Béla tanítói családból származott, apja Holcsek Antal a szentábrahámi /Pozsony vm./ molnár fiaként középiskoláit és a tanítóképzőt Nagyszombatban végezte, majd a Felvidéken tanítóskodott. Innen került Salgótarjánba 1894-ben községi tanítónak. Egy év múlva házasságot kötött Kluka Ilona községi tanítónővel. Holcsek Antalné sz: Kluka Ilona 4o éves tanítói 258