Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.
„Aki elmulasztotta a húsvéti gyónást és áldozást, azt nem részesítették egyházi temetésben és a harangozást is megtiltották." A helyzet ma is hasonló annyiban, hogy aki a húsvéti időszakban elmulasztja a gyónást, áldozást, a katolikus vallás szerint halálos bűnt követ el. A nagyheti gyónás időpontjában változás figyelhető meg: „Nagypénteken az én gyerekkoromban nem vót szabad gyovónni. Meg áldozni se. Csak most van ez, a zsinat óta. Nagypénteken nem vót Jézuska, akkor meghalt. Nagycsütörtökön, a mise előtt, addigra be kellett fejezni a gyónást." Nagypéntek délutánján a katolikusok „szent keresztutat" végeznek 64 , utána „csonka mise" van. Este virrasztanak a Szentsírnál, ahová evangélikusok is el-elmennek „megnézni a Jézust". Ilyenkor a hfvek „fájdalmas olvasót" imádkoznak és Máriához, Jézushoz énekelnek. Nagyszombaton, amikor megszólalnak a harangok minden megváltozik, átalakul, feloldódik a szertartásosabb magatartás. Nagyszombaton este katolikusoknál mise és feltámadási körmenet van. Annak már csak emléke él, hogy régen böjtöltek e napon is, s csak vasárnap a megszentelt ételből fogyasztottak. Evangélikusoknál nagyszombaton nincs istentisztelet. Húsvétvasárnap délelőttjén mennek templomba, feltámadásra. Ételszentelés náluk természetesen nincs. A katolikusok is csak addig hordták szentelésre a templomba az ételt, míg volt plébános a faluban. Most már csak otthon az asszony hinti meg szentelt vízzel а sonkát, tojást. Fehérvasárnap (Húsvét utáni vasárnapon) tartották a katolikusok az elsőáldozás, evangélikusok pedig a konfirmáció szertartását. J. A. evangélikus férfi a szokás történetiségét így magyarázza: „Akkor történt, a reformáció után, hogy aki akart, akkor keresztelték át evangélikusnak." A kereszténység nagy ünnepéhez kötődően tehát, amint az őskeresztények körében is Húsvétkor kereszteltek, és fehérvasárnapig jelképes ruhát öltöttek. Márk napján (ápr. 25.) volt a búzaszentelő körmenet, természetesen csak a katolikusoknál: „lobogókkal is meg mindennel mentünk, énekelve." Évente változott, hogy melyik búzatáblához vonultak ki, ahol a pap sokévszázados szertartással megszentelte a vetést. „Négy evangélium vót fölolvasva a négy világrész felé." Menet közben a Mindenszentek litániáját végezték. A II. Világháborút követően hamarosan elmaradt a búzaszentelő körmenet, kis asztalkára tesznek vasárnap a misén búzát, azt szenteli meg a pap. Egy-egy szálat hazavisznek a hívek, imakönyvükben tartják. Evangélikus „Tranovszky"-ban is láttunk ilyet. Keresztjáró napokon (Aldozócsütörtök előtti három napon) az egyház körmeneteket tartott a templomokhoz, keresztekhez, szentképekhez. Terényben az adatközlők fiatal korában mind a három napon volt menet, s precesszióval, lobogókkal járultak a keresztekhez. Amióta nincs a falunak saját papja, csak hétfőn vagy kedden vonulnak ki a templom előtti kereszthez s a Mindszentek litániáját imádkozzák. „Ég alá mentünk imádkozni." - mondják. 65 A május hónapot Szűz Mária tiszteletére szenteli az egyház. Ilyenkor a lorettói litániát végzik, s újítás, hogy egy ideje egy tized rózsafűzért is elmondanak. Az ekkor mindennapos templomi ájtatosság kiemelkedővé teszi e hónapot - az októberrel együtt - az évkörben. A hagyományos élet ünnepi vagy böjti időszakokhoz köthető közös családi ájtatosságainak elhalásával e mindmáig élő szokás jelentősége fokozódott. Áldozócsütörtök a Húsvét utáni 40. nap, Jézus mennybemenetelének ünnepe. Székesfehérvárról jegyezték fel, hogy az öregek áldozócsütörtökön, ha meghallották a déli harangszót, a szabad ég alatt imádkoztak az Úrangyalát, mivel úgy vélték, hogy ilyenkor kérésüket „maga az égbeszálló Krisztus viszi az Atyaisten trónjához." 66 E szemlélettel hozható összefüggésbe, hogy terényi katolikusok általában is hathatós módnak tartják a szabad ég alatt való imádkozást. Terényben ha a katolikus és evangélikus vallás ünnepeinek különbözőségeiről érdeklődtünk, egyöntetűen az Áldozócsütörtököt említették. Az evangélikusok ugyanis megtartják napján az ünnepet, a katolikus egyház vasárnapra tette át. (Utaltunk már arra, hogy a harangozás miatti különbözőség ez alkalommal kisebb viszályt okozott.) Az egész falu egyetért abban, hogy az evangélikusok jobban megünneplik áldozócsütörtök napját. „Míg lyánka vótam, én is jártam az evangélikus templomba, ahol az istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődött" - mondja egy római katolikus asszony. A nyár a búcsújárás ideje, mely Pünkösddel veszi kezdetét. Pünkösd a Húsvét utáni 50. 298
