A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922–1958

4. A Szent Ferenc-teleptől K-re a salgóbányai iparvágány két oldala is beépült családi házakkal. Innen tovább K-re a Ponyi-csárda és.a Polányi-kút között, Zagyvaróna községhez tartozó területen Kölápa- (Pintér-) puszta területén is népes lakótelep alakult ki 1929 után. Az itt található kút vizét 1939-ben Salgótarján létesítendő vízvezetéke számára lefoglalta. 5. A városi kioszk fölött, 1928-ban a MO VE lövöldéje létesült. A Kucordon álló evangélikus és az 1936-ban épült ferences templom után a kioszk mellett városi uszoda (1925), sporttelep, valamint az SKB Rt. sporttelepe jött létre. A Siketárnyék és Öreg Józsefi -telep között található Gizella téren és a környező domboldalon számos új lakóház épült. A terület egyébként a városban megkezdődő szénbányászat bölcsője is volt. 6. A várostól Ny-ra Karancsalja község felé futó Karancs utca és a vele párhuzamosan húzódó Kővár utca (Kővári csermely) házai messze Ny felé nyúltak, sőt már Baglyasalja községhez tartozó részeken Baglyaskővár alatt és az Idegér völgyében is épült több lakóház. 7. A város DNy-i részén Szentgyümölcsi, Salgótarján külső pályaudvar (Nagyállomás) -tói D-re Nagycsálé, Üresvölgy közötti völgyrészletnél és a Kovácshegy, valamint a volt téglagyár fölötti domboldalon épültek új házak, hasonlóan a Forgách utcához. 8. A legnagyobb építési lendületet, beépítést a déli plébánia fölötti domboldalon lehet tapasztalni (Papberek-dűlő) a Szilárdy-féle parcellában. A telepet OFB-telepnek, vagy köznyelven „Rokkant-telepnek" nevezték. A beépítés hatással volt a Pécskő utcára is, az itt lévő leromlott állapotú, putriszerűen épült háztömegek eltüntetésére. 1931-ben a Pécskő-patakot befedték, fahídját lebontották, és ezzel eltűnt Salgótarján város legsötétebb negyede. Szép, széles egyenes utca keletkezett, járdával, kövezett utcával, fásított-füvesített sávval. A városháza mellett és fölött, a Városháza köz rendezésével, új épületek emelésével ez a terület is városias külsőt kapott. Az 1886-tól álló, még a falu által építtetett községházát 1922-ben, majd 1935-ben átépítették és ezzel a városi tűzoltóságot is elhelyezték az épületben. (21) Salgótarján az 1930-as években már komoly állami intézményekkel rendelkezett: volt gimnáziuma, polgári iskolája, állami és társulati elemi iskolái, óvodái. A közel kétezer lakóházának kétharmada egyszobás, négyötöde villany nélküli és a vízvezetékkel ellátottak száma csak 5 % volt. (22) Ha áttekintjük 1922—1944 között épült középületeket megállapíthatjuk, hogy ezek döntő többsége 1922—1929 között készült el. Ekkor épült Molnár István tervei szerint a honvédlaktanya (1922—1924), a Bányakapitányság épülete (1924), Fleisch Róbert tervei szerint a Bányaigazgatóság (1923—1925), a reálgimnázium (1923), városi kis víztorony (1924), városi uszoda (1916—1925), sporttelep (1925), vásártér (1925—1927), a városi mérnöki hivatal tervei alapján a közvágóhíd ( 1926—19.27), adóhivatal ( 1927), Gerlóczy Gedeon tervei szerint a rendőrkapitányság ( 1927), Kollár Gyula tervei szerint a. járásbíróság épülete ( 1928), főszolgabírói hivatal (1928), Wälder Gyula tervei szerint a csendőriskola és laktanya (1928), Prokisch János tervei szerint a református templom (1929). Építője Obrincsák Ernő volt. Obrincsák Ernő építőmester, építési vállalkozó 1890-ben született Budapesten, 1925-ben önállósította magát Salgótarjánba, és csakhamar számos megbízást kapott magánosoktól, hatóságoktól. Lakóházak, iskolák és egyéb épületek épültek tervei szerint (pl. Zagy vapálfalvai Üveggyár, Salgótarjánban a főtéri elárusítókioszk, transzformátorház, zagyvapálfalvai vasbetonhíd stb.) Itt kell megemlíteni Kilczer Béla építőmester nevét is, aki 1897; ben született Budapesten, 1926-tól kapta egymás után a megbízásokat Salgótarjánban. О építette a rendőrkapitányság épületét, az SKB Rt. erőműközpontját, a Salgótarjáni Palackgyár Rt. épületeit és saját maga számára egy húszlakásos bérházat. Tervei szerint készült a róm. kath. olvasókör épülete, járási főszolgabíróság székháza és számos lakóház. Társulati építészek közül vágvecsei Wellisch Andort kell megemlítenünk, aki mind a Salgó177