Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - †Szombathy Viktor: Családi visszaemlékezés-féle Mikszáthékról

amelyet az író működésének negyvenéves évfordulóján - alig néhány héttel halála előtt - a Magyar Tudományos Akadémián országos hírrel rendeztek. Ilyen ünnepséget csak Jókainak érdemelte ki. A már akkor nagybeteg, takaróba burkolt Mikszáth a küldöttségeket ülve fogad­ta. Közeledvén Nógrád vármegye küldöttsége, Mikszáth kibontotta magát a takaró­ból, felállt. Többen intették, üljön le. Ekkor mondta a felejthetetlen szavakat. : - Nógrád vármegye küldöttségét én már állva fogadom ! A gyökér kitéphetetlen volt. * E sorok írása közben telefonon, hívtam föl „Annus néni"-t, miként s kik kezelték az író halála után a hétszáz holdas szomolyai birtokot - amely nem annyira Horpács, mint inkább Berény, „Berinke" határában, terült el s hogyan kezelték a kastély mö­götti gyümölcsöskertet. Anna néni - Kun. Anna - Mikszáth Albert felesége volt, most kilencvennégy éves, élvezet vele még telefonon, is diskurálni. Ismert dolog ugyanis, hogy a horpácsi házat s birtokot Mikszáth a „Jókai Mór élete és kora" című kétköte­tes életrajz és a jubileumi díszkiadás jövedelméből vette. (Ezt általában „Nemzeti Aján.dék"-nak hívja a család és az irodalmi közvélemény.) Jókainak Mikszáth által szerzett életrajza ma is egyike a legjobb magyar életrajzi regényeknek. Révai Mór János, a könyvkiadó - akinek egyébként a Jókai életrajz az ötlete volt - kitett magáért. A horpácsi Mikszáth kastély bejáratának jobb oldalán ma is látható Stróbl Alajosnak Jókait ábrázoló domborműve, Mikszáth hálasoraival. Különös csoda, hogy mindenféle zűrzavaros időkben azt a plakettet le nem feszítette valaki. A birtok Berinke, azaz Borsosberény határában a Börzsöny hegység keleti lábá­nál fekszik. A tatárjárás után. a Johannita lovagok kapták IV. Bélától ezt a részt, kolostoruknak azonban már nyoma sincs. Az 1920-as évek során, főleg Mikszáth Albertné szorgalmazására az erdőben kis vadászkastélyt építettek, az erdőszélen nagyméretű juhaklot. Mikszáth maga írja, hogy a fehér bárányok, a bólogató nyárfák miatt választotta ezt a birtokot, pedig birtokvétel ügyében számtalan, tájat bejárt, még az Alföldön is megfordult, neki tetsző birtokot keresve. Végül mégis Nógrádnál maradt és megvette Szontágh Pál kis kúriáját is lakásnak. Amelynek helyén aztán a mai kastély épült. Mikszáthék, Horpácsra való költözésük alkalmával deli lovakat is vásároltak. És nemcsak a tornácon, vagy a támlás padon pipázó Mikszáth fényképét ismerték meg az olvasók szerte a hazában a Vasárnapi Újság, az Uj Idők, vagy a gyerekek Az En Újságom lapjain, hanem láthatták a jogász Bercit is, amint elegáns angol lovasként üli meg paripáját az öreg kúria fehér fala előtt. A kastély fával benövesz­tett udvara hosszú gyümölcsöskertben folytatódott, ezt is Albert felesége kezelte remekül. Amikor Mikszáthékat kitelepítették - magyarán mondva kirakták - Hor­pácsról, a kert lassankint tönkrement. Dr. Mikszáth Kálmán aki a horpácsi kastélyt tervezte, noha jogász volt s e kastélyban az öreg Mikszáth még néhány szép évet tölthetett ezt a szégyent már nem érte meg. 1950-ben hunyt el. 304

Next

/
Oldalképek
Tartalom