Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Jakus Lajos: Az első szlovák nyelvű népiskolai rendtartás, tanterv és módszertan hazánkban 1749-ből

Bél Mátyás ezekben az években valósította meg Besztercebányán Szeniczei Bárány óhaját ; a történelem és földrajz oktatását tanítványai anyanyelvén : németül és szlovákul végezte.

15 Hazánkban élő szlovákok a XVIII. század első felében jelentkeznek anyanyelvük oktatásának igényével. Ennek feltételeként elsősorban grammatikájukat kellett megalkotniuk. Legjelentősebb lépést tette e téren Dolezal Pál 1746-ban kiadott nyelvtana. A szerző középiskolai fokon történő anyanyelvi oktatás megvalósítását szolgálta művével. A falusi népiskolákban folyó szlovák anyanyelvi oktatás nagyon alacsony fokon állhatott, grammatikája tanításának módszerével tanítóik sem lehettek tisztában. Balasovitz tantervében kidolgozza a falusi iskolák színvonalának megfelelő anyanyelvi oktatás módszerét. Eljárásában felismerhető Comenius, Bél, sőt Luther hatása is. Luther a szemléletes tanítást, ismeretközlésben a rövidséget szorgalmazza. Jelszava: szigorral és szeretettel. Comenius alapfelfogása: omnes, omnis, omnio. Mindenkinek nyújtani hasznos ismeretet, de szemléletes módon. Elemi fokon azt tanítja, aminek a tanuló egész életében hasznát veszi. „Semmit sem tanítsunk csupán a tekintély alapján, hanem mindent meggyőzés, belátás, megértés útján.

16 A XVII-XVIII. század alapfokú iskoláinak elsőrendű s egyetlen fő feladata az olvasás és írás megtanítása. Hazánkban az olvasást a XIX. század közepéig a betűzőszótagoló módszerrel tanították. Roppant lassú, de egyszerű módszere miatt maradt fenn ily sokáig. A hangok, illetve a betűk megtanulása után a mássalhangzót értelmetlen szótaggá alkották, rendszerint e, i, o, ő, u, ü magánhangzóval kapcsolva. Ezután következett a „kihangzásos kiejtés", a sillabizálás. Balasovitz egy fejlettebb módszert ajánl az olvasás megtanítására : a hangoztatást. Az írás tanítását sem évekkel az olvasás elsajátítása után kezdi, hanem szinte egyszerre az olvasással. Erősen megrója Donatus latinkönyvót, a Grammatikát, melyet előtte és utána évszázadokig használták iskoláinkban. Szerinte a tanulók gyötrelmére szolgált, s mégsem tanultak meg belőle latinul. Bél Mátyás 1714-ben kiadott tantervének beosztása hármas tagolású: tanterv, utasítás a tanmódszerre és disciplinák. Balasovitz munkája is három fejezetre tagolódik, követi Bél Mátyás tantervi beosztását, bevezetőül az iskola és tanító személyére vonatkozó követelményekkel foglalkozik. I. fejezet: „A tanítás hasznos, szükséges és dicséretre méltó tárgyakról, amelyekről a gyermekek az iskolában tanítandók^ II. fejezet : „Az a mód, ahogyan a gyermekeket hasznos, szükséges és dicséretes dolgokban kell tanítani." III. fejezet: „A szép rendről, mely által a gyermekek taníttatásának kell történnie azokban a dolgokban, amelyek hasznosak, szükségesek és hálatelj esek." Hasznosnak érti az elsajátítandó tananyagot, szükségesnek a vallási ismereteket, hálateljesnek, dicséretre méltónak az erkölcsi követelmények teljesítését. Alábbiakban vázlatosan ismertetjük Balasovitz 113 oldalra terjedő s 138 §-ba foglalt munkáját. A bevezetés első mondatában megállapítja : „Ámbár elég alsófokú iskolánk van hazánkban, úgy a városokban, mint a falvakban, mégis alig egy vagy másik érdemli meg ezt a nevet." Megállapítását érti az épületek elhanyagolt, primitív voltára. Éppen elsősorban foglalkozik az iskolaépületekkel szembeni követelménnyel: legyen tágas, világos, tiszta, füst nélküli. Berendezése némely bútor, asztalok és padok. A gyermekek asztal mellett ülhessenek. „Az asztalok és a padok pedig alacsonyak legyenek, miként azt az ülő gyermekek testalkata megkívánja. Ugyanolyan sorrendben asztalok 339