Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Kerényi Ferenc: Nógrád színészete 1790–1885

Tragédia nógrádi bemutatója sem mennyiségi, sem minőségi változást nem hozhatott a megye színházi életében, móltónak látjuk, ha ezzel az eseménnyel fejezzük be színháztörténeti vázlatunkat. Nógrád tüzetes színháztörténete - mint bevezetőben leszögeztük és többször említettük - megíratlan. Levéltári kutatások, az országos és a regionális sajtó feltárása, amely utóbbihoz kiváló bibliográfiával rendelkezünk,

56 továbbá emlékiratok, levelezések és naplók fellapozása szükséges ahhoz, hogy most említett forrásainkon kívül a jövőben bárki erre a szép és érdekes tudományos feladatra a végleges megoldás, a teljesség igényével vállalkozhasson. JEGYZETEK 1. Nógrád megye története 896—1849, Salgótarján, 1973. 277. 286—7. 315. 2. Nógrád megye története 1849—1919, Salgótarján, 1970. 102—3. (Szabó Bélától). 3. Balassagyarmat története, Balassagyarmat 1977. 131. (Belitzky János), 227. (Németh Béla—Gulya Pál) 4. Salgótarján története, Salgótarján 1972. 153. (Szabó Bélától). Holott 1930-ban a Schöpflin Aladár szerkesztette Magyar színművészeti lexikon 1884-től számolja az itteni hivatásos színészetet : Bp. 1930. IV. 80. 5. PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Madách és Nógrád a reformkorban, Salgótarján 1984. 24. 0. Ephemerides Budenses, 1790. október 25. (eredetiben latinul) 7. KAZINCZY FERENC: A Rádayak, Felső Magyar Országi Minerva, 1827: 1223-33. 8. KERÉNYI FERNCiVoV-ad: megye és az első magyar színtársulat kapcsolata (1790—1801), Palócföld 1969/2. 66—73. 9. MUSLAY ANTAL első alispán 40, SZENTIVÁNYI FERENC 50, SZERÉMY GÁBOR 30 kg búzát ajánlott. (NmL kgy. jkv. 372/1793.) 10. A teljes lista: KERÉNYI i. h. 68—9. 11. BALOGHY LAJOS vármegyei főügyész 1796. szeptember 2-i választervezete Pest vármegyének, 615/1796. kgy. jkvi szám. 12. STAUD GÉZA: Bayer József tudományos munkássága, Bp. 1979. 126—9. 13. Utóbbi: Balassagyarmat város levéltára. XIV. 3. Nagy Iván iratai, 17. doboz. Forrásaink egyértelműen cáfolják a szakirodalomban eddig elfogadott útvonalat és időrendet, 1. Barna János: A gyöngyösi színjátszás kezdetei 1801— 1839. Gyöngyös, 1933. 4-5. 14. A színlapról: Kelemen László, Kontz József, Oláh, Csizmadia, Simonyi, Kelemen Borbála, Kiss Lídia — a naplóból még: Bogdány József, Kontz Józsefné. A színészek részben a volt pesti, részben az erdélyi együttes volt tagjai közül kerültek ki. 15. Vö. KERÉNYI i. m. 72-3. 16. PIFKŐ PÉTER: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, Bp. 1983.17. 17. PRAZNOVSZKY i. m. 13-4. 18. Hazai és Külföldi Tudósítások, 1824. szeptember 25. 19. Honművész 1835. november 5., Déryné naplója, s.a.r. Bayer József, Bp. 1900. III. 144. 20. Balogh István naplója, s.a.r. Barna János, Makó 1928. 32—33. 21. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény. 22. BALOGH i.m.ll. 23. Súgó könyvetske 1832. esztendőre, kiadta Szilágyi József súgó, Besztercebánya, 1832. OSZK Színháztörténeti Tár 636. sz. zsebkönyv. 24. BALOGH i.m., Szuper Károly színészeti naplója 1830—1850, s.a-r. Vali Béla, Bp. 1889. (hasonmás kiadása: Bp. 1975.), PÓR ANNA : Balog István és a 19. század elejének népies színjátéka, Bp. 1974., KERÉNYI FERENC: A régi magyar színpadon (1790—1849), Bp. 1981. IV. fejezet. 25. BALOGH i.m. 32-3. 26. SZUPER i.m. 37. 27. Színház és nemzet. Pesti Hírlap, 1846. december 10., 13., 15., 17., 18., 24. 28. A vándortársulatok abszolutizmus kori helyzetét és forrásképzését általános érvénnyel elemezte PIFKÖ : i.m. 7-9 29. Hölgyfutár 1850. október 14. 30. PIFKŐ i.m. 23., VAHOT Imre: Magyar Thalia. Játékszíni almanach 1853-ra, Pest é.n. 284