Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Muzeológia - H. Szabó Ágnes: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról

eredeti példánya, valamint ebben írott cikkeinek felsorolása ad ismeretet a látogatóknak Mikszáth és a lap kapcsolatáról. A következő részben iijságírótársait, barátait mutatjuk be. Harmos Gábort, a már említett szerkesztőt, aki évfolyamtársa, jó barátja Mikszáthnak; Horváth Danót, aki 1875-ig Balassagyarmat másik (a Nógrádi Lapok rivális) lapjának, az Ipolynak szerkesztője. A Nógrádi Lapok állandó tollharcot folytatott ezzel az ellenzéki lappal. Bemutatjuk Gáspár Imrét, az Ipoly újságíróját, aki szintén a selmeci líceum, s a rimaszombati gimnázium tanulója volt, s kizárólag az irodalomnak élt a fővárosban és vidéken egyaránt ; és Pajor Istvánt, írói nevén Csalomjait, a Nógrádi Lapok állandó munkatársát, aki költeményeivel, cikkeivel, leveleivel jelentkezett a helyi és az országos lapokban. A továbbiakban a kiállítás kitekint Mikszáth megyén kívüli tevékenységére is. Miután 1873-ban elkerült Nógrád megyéből, útja különböző lapok hasábjain át egyenesen vezetett a hírnévig a Magyar Hírlap, a Szegedi Napló, a Pesti Hírlap voltak újságírói pályájának főbb állomásai. Barátaival (pl. a már említett Gáspár Imrével együtt) mesterüknek Jókai Mórt tartották. Mikszáth is a ,,nagy mesélő" útján indult el, míg majd a Tót atyafiak és A jó palócok с elbeszéléseiben meg nem találjuk saját írói hangját, s válik ,,nagy megfigyelőivé. Jókai fényképét, s a mesterről írt Mikszáth müvet, a Jókai Mór élete és kora címűt is ebben az egységben helyeztük el. A Mikszáth-család. Mikszáth már 1871-ben közelebbi kapcsolatba került a Mauks családdal. Majdani apósa házában Balassagyarmaton és Mohorán a két lánynak, Ilonkának és Kornéliának köszönhetően igen nagy társasági élet folyt. A fiatalok Kiházasító Egyletet hoztak létre, melyben irodalmi felolvasásokon túl a tagok azon versenyeztek, ki tudja minél szellemesebben kifigurázni a város különböző típusait. Mikszáth balassagyarmati népszerűségét mutatja, hogy ő volt a legszívesebben hallgatott anekdotázó, tréfacsináló, a társaság lelke. Mauks Mátyásnak nem csak a megyei közéletben tett első lépéseit köszönhette, de az ő házában kezdődött szerelme Mauks Ilonával. A mohorai földbirtokos és éveken át szolgabíró apa kisebbik lánya igen szerette a könyveket. Victor Hugó, Jókai és Dickens világában ólt. A két fiatalt egyre közelebb hozták egymáshoz olvasmányaik. Az egység első részében a megismerkedés dokumentumait vittük a látogatók elé ; fiatalkori képeket, a mohorai házat, valamint levélmásolatokat. A romantikus kétszeri házasságkötésről szintén levelek segítségével adunk hírt. Tréfás levelezésüket Mikszáth elbeszéléseinek sora is őrzi más-más változatban, s ezek írásművószetének fejlődéséhez is kétségtelenül hozzájárultak. Kiapadhatatlan érzelmi forrás Mikszáth számára a család. Irodalmunkban utolérhetetlenül gazdag családi kötődéseinek ábrázolása. Gondoljunk csak olyan kis remekművekre, mint ,,A ló, a bárányka és a nyúl" vagy ,,A németke". Mikszáth volt az első elbeszélő a magyar irodalomban, aki műveinek középpontjába gyermek hőst állított. (A két koldúsdiák, A kis prímás). Fiairól, az ő kedvükért számtalan alkotás született. A család életéről, szerelmük, házasságkötéseik történetéről pedig Mauks Ilona könyvéből olvashatunk. Visszaemlékezéseinek kötetét is itt tekintheti meg a látogató. Számtalan fénykép mutatja az írót fiai társaságában (ebből is láthatunk néhányat), de Benczúr Gyula, a híres festő is megörökítette Mikszáth gyermekeit. A családi tárgyak közül e rósz hangulatát hivatott szolgálni a játékkéményseprő, melyet kedvenc kisfia, Jánoska bízott a ló, a bárányka és a nyúl társaságában apja gondoskodására. A gyermek ezzel ijesztgette állatkáit, ,,ha rosszak lesztek, elvisz a kémény356