Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Régészet - Feld István: Jelentés a salgói vár 1981–83. évi régészeti kutatásáról
pipák, patkók, csikózabla, késtöredékek, különösen sok nyílheg}?" és különböző kaliberű golyók, továbbá fehér anyagú, ritkábban mázas, inkább sűrűn bekarcolt vonalakkal és vörös festéssel díszített edénytöredékek, köztük egy közel egész korsó, egy török jellegű, zöldmázas talpastál-részlet, végül igen sok sárgásfehér anyagú, mázatlan kályhacsempe-töredék — került napvilágra. Különös figyelmet érdemelnek a kályhacsempék — hasonló darabokat az 1. helyiség felett találtunk —, melyek közül egy típus az V. szelvény területéről egyértelműen kiegészíthető volt (28. kép). Ennek pontos analógiáit a füleki várból, Besztercebányáról és Selmecbányáról ismerjük, s valószínű, hogy a további, egyelőre közelebbről még meg nem határozható — rozettáslevéldíszes, szőlőfürtökkel díszített, gyémántmetszéses, tojássoros-pártázatos illetve fiálékkal-vimpergákkal keretezett — csempetípusokkal együtt alkotott egy kályhát. Ez kétségtelenül használatban volt a vár pusztulásáig, korát az eddigi kutatás a 15. század utolsó évtizedére helyezi. 67 A pusztulási rétegek alatt, azoktól legtöbbször nehezen elkülöníthetően, egy igen változó vastagságú, barna, általában laza, humuszos, kevert réteget határozhattunk meg a helyiség legnagyobb részében. Megégett felülete néhol —• így a X. szelvény északi részén —• tapasztottnak vag3^ erősen lejártnak tűnt, rajta egy 1533. évi I. Eerdinánd-denár feküdt. 68 A helyiség teljes területének a természetes sziklafelszínig történő feltárása során megállapítottuk, hogy nem egy egységes rétegről van itt szó, hanem hosszú időn keresztül felhalmozódott, részben természetes eredetű feltöltődésről. A területen a szikla nem csupán keletről nyugat felé, de —• ha kisebb mértékben is — délkeletről északnyugat felé is lejt, azaz a déli várfal — mint ezt már a toronyban, annak nyugati fala előtt és az 1. helyiségben is megfigyelhettük — tulajdonképpen a felsővárat hordozó sziklatömb gerincén húzódik. Ezen a magasabb részen valószínűleg már a vár megépítése előtt volt egy vékonyabb, természetes humuszréteg — a várfalat néhol ebbe ásták bele a sziklát keresve —•, melyet azután részben elegyengettek. Később nem csupán itt, hanem az északra eső részeken is — különböző szerves anyagokból: kidobott szemétből, növényképződésből — hasonló jellegű feltöltődés képződött, melynek letaposott felülete szolgált járószintként a vár nyugati felének beépítése után. Ugyanis, míg a X. szelvény déli szakaszán csak ez a barna — a mélyebb nyugati részen csupán a 16. századnál nagyrészt korábbi kerámia-töredékeket tartalmazó — réteg jelentkezett, az l/D árok és az V. szelvény területén a természetes sziklafelszín felett egy egyre vastagodó, sárga agyagos betöltést találtunk, s ennek felületén húzódott a leírt barna, itt általában 16. századi leletanyagot tartalmazó humusz. Mind a barna, mind pedig a sárga réteg benyúlt azonban az északnyugati sarokban a nyugati osztófal alá. Az utóbbi — felül egynemű, mélyebben habarccsal kevert — közel 40 cm vastag volt a fal alatt, lényegében az északi várfal megépítésével keletkezett nagyobb sziklagödröt töltötte ki. Belőle — e részről és az V. szelvény más sziklagödreiből — főleg fehér anyagú, kézikorongon formált, bekarcolt csigavonaldíszes palack- és fazéktöredékek, s egy kisméretű festett cserépdarab került elő. Hasonló kerámialeleteket tartalmazott azonban a barna réteg osztófal alá nyúló, 5—15 cm vastag része is, bizonyítva egyrészt korai eredetét, másrészt azt, hogy a fal maga viszonylag későn épült. Építésekor nem ástak le egészen a termésszikláig, a hangsúlyos alapozás csak a feltöltésbe-feltöltődésbe került, kiugrásának kezdete megfelel az ajtónyílás küszöbe alsó vonalának, megadva a 2. helyiség első járószintjét. Pontosan ugyanezt figyelhettük meg a délnyugati helyiségsarokban is. Bár itt az említett kincskereső-beásás elpusztította az eredeti rétegződést, az osztófal felülete — alul az alapozásra jellemző habarcskifolyásos rész, melyet az említett küszöb alsó vonalánál 226