Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

„Coloni perpetuae obligationis Dominii Divén: Joannes Zachenszki, Georgius Srobár, Andreas Zachenszki, Marthias Hreska, Paulus Bombala, Mathias Babuchno, Marthias Friedrich, Martinus Súlyon, Jannes Zachenszki, Joannes Augustin. Inquilini Domiciliati: Jakobus Hanusek, Adamus Jugyin, Georgius Klamar, Michael Klamar, Georgius Nemecz, Andreas Jugyin, Joannes Liska, Joannes Pika, Relicta Adami Drusza, Joannes Simon, Adamus Parilla, Martinus Zachenszki, Georgius Augstin, Paulus Lipták, Paulus Súlyán, Martinus Fridrich, Adam Burza, Mathias Jurek, Martinus Jancsov."

22 Közülük kilencen — a kiemeltek — nevük után ítélve az alapító üvegesek leszármazottai. Az üveghuta további sorsáról már kevesebb információnk van. Korabinski 1786-ban még megemlíti a telepet: „Hutta, ein Schlow. Dorf ..." Vályi András 1799-ben már csak ezt közli: „...Huta (Dévén Huta) Nógrád Vármegyében. Földesura: gróf Zichy és gróf Balassa. Fekszik Felső-Tiszonyikhoz nem messze, és annak filiája."

23 A József nádor féle 1820-as összeírásban a megyei üveggyártásról szólva a következő adatot találjuk: „Nógrád megye Divin (most Divény) vagy Bzován (most két külön kis község) volt üveghutában négy legény ablaküveget, négy pedig szép fehér öblös és metszett üveget készített, amely a csehországihoz hasonló volt."

24 Ez azt jelenti, hogy a hutában eddig csak alapformában kiképzett üveg további megmunkálására is sar került. Az üvegstílus terén tehát a kemence mellett történt üveg végleges kialakítása (hutatechnika) mellett, a kihűtött, megmerevedett állapotban való továbbmunkálásra is lehetőség volt. Űj technika, új stílus, a kristály stílus kezdett tért hódítani. Az említett metszett üveg készítése, az üveg korábbi megmunkálásának legelterjedtebb módja volt. Eszköze egy tengelyen, vízierővel hajtott és függőlegesen forgó kerék, melynek anyaga és alakja a technológiák fejlődése során változott. Metszéssel általában vastagabb falú, durvább kiképzésű üveget díszítettek, ahol a viszonylag nagyobb felületű bevágat érvényre juttatta az üveg fénytörését. A nógrádi üveggyártás történetében először Divény-Hután és Bzován készítettek metszett (csiszolt) díszítésű üvegeket. A stílus bevezetése a korábbi termeléssel szemben jelentősebb jövedelmet, nagyobb bevételt biztosított. Nógrád megyéről szóló ismertetésében Mocsáry Antal a megye szülötte, 1826-ban még megemlíti a hutát: „...itten üveghuta is vagyon amely máris oly tökölletességre hozatott, az üvegnek tisztaságára és fehérségére tekintve, hogy tsak nem a tse országi üveggel vetekedik"

25 Az 1828-as országos összeírás azonban a hutáról (Ó-Hutta) azt írja, hogy a Mária Terézia idején végzett úrbéri összeírás szeirnt a lakosok ősei üvegesek voltak, de a megígért úrbéri telkeket nem kapták meg, lakói — nagyrészben üvegesek — elmentek. A lakosok, zsellérek már csak puszta irtványokkal rendelkeztek. Állandó kereseti lehetőségük a földművelésen kívül nem. volt.

26 Fényes Elek statisztikai munkájában 1842-ben 27 és 1847-ben

28 még mint működő gyárat említi Divényhutát. Sőt 1851-ben Divény-Hutát a következőkkel jellemzi: „...nem rég telepített tót falu, ahol egy igen szép fejér üveget készítő huta, és 3 savanyúvíz forrás található. Zichy grófok birtoka."

29 Valószínűleg egy rövid idejű, újabb üzemelésről lehet csak szó, hiszen 1857-ben az összeírásokiban már nem szerepelt ez a huta.

30 55