Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

A szénbányászat kezdetei Etesen Az etesi bányák földrajzi elhelyezkedése a következő: a Mata-vÖlgyben, ahol a Bikkelei patak folyik, voltak az öreg-etesi bányák. Az András-völgyben fekszik Amália-telep, a Macskás-dűlőben. Amália-telep és a falu között Etes-Alsótelep alakult ki. A Béna-völgy északi részén Bedaakna, középső részén, Etes falutól ÉK-felé Rautelep, DK-i részén Alberttelep keletkezett, A Tizedes-völgy K-i végén van a Gusztávaknai telep, a Bikó Bikke erdő É-i, valamint a Verő- és Ortvány-tető D-i lábánál. Bányászat Öreg-Etesen A bányászat kezdeti időszakából ismereteink hiányosak, vagy pontos idejét nem ismerjük. Magyarázatát abban lehet keresni, hogy a bányahatóság a szenet nem tekintette a bányaregálé tartozékának, ezért a szénbányaüzemeket bányaőri szempontból nem tekintette hatáskörébe tartozónak. Sok segítség várható e téren a megyei levéltár kutatásaitól, amely során a megye korai időszakára vonatkozó bányamértéklajstromok, kimutatások feldolgozására is sor kerül. Kerényi Dánielnek, a múzeumban található feldolgozásában az a véleménye, hogy Etesen az első bányák itt Öreg-Etesen nyíltak. A Krúdyféle bányát említi meg, időmegjelölés nélkül. Felső Öreg-Etesen a gróf Forgách tulajdonában levő bánya már kis vasúttal volt ellátva. Az első bányásztelepülés is itt alakult ki, lakóépületekkel és iskolával. Öreg-Etesen egyes adatok szerint Pálfalva és Andrásfalva után a Szent István Kőszénbánya Társaság (SKB Rt. jogelődje) is szerzett szénjogot a 60-as évek elején. Karancsaljai bánya Engelmann János Baptista, a losonci chem. techn. gyár (pakfong) igazgatója, Scholler Sándor bécsi nagykereskedő nevében 1859-ben Salgótarjánban jelentett be zártkutatmányt. Nevezett Karancsalján is tartott fenn bányaüzemet, és az ott termelt szenet losonci gyárában használta fel. Ugyancsak 1860-ban Brellich János, Szilárdi Erzsébet javára egy egyezkedés során lemondott „12 Kazár, 2 Salgótarján, 1 Vizsla és 6 Karancsalja községben fekvő" zártkutatmányról. Maasz Mihály bányagondnok — a Besztercebányai Bányakapitánysághoz beterjesztett jelentésében 1860-ban, a karancsaljai és salgótarjáni bányaüzemekre vonatkozó kimutatásokat közöl. Pongrácz Ernő bányakapitány 1870 szeptemberében ellenőrző körutat tett a Nógrád megyei bányáknál, amiről jelentést is készített. Ebből tudjuk, hogy Baglyasalján megtekintette az SKB Rt. Jakab nevű bányáját, majd Szilvássi—Vanosó—Minnich Albert tulajdonában levő Albert-bányát. Itt 9 munkás dolgozott, és a bánya az alacsony termelése miatt versenyképtelen volt. (1871-ben panasszal éltek, mert a szomszédos SKB Rt. az Albert nevű széntelepüket hosszabb idő óta fejtette.) Karancsalján, Krupp Hermán loconci gyáros kutatásait tekintette meg. A széntelep itt egykét láb vastag, 10 öl mély aknával lett feltárva, (egy láb = 0,31 m, 377