Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
A vasút történetében 1903-ban csak annyi változás történt, hogy „Duna— Ipolyvölgyi h. é. Vasútnak" nevezték el. A megyei tvh. jegyzőkönyve szerint az építkezést 1902. dec. 30-án kezdték el. Ezért az 1900-ban megszavazott 14 000 koronás évi hozzájárulás életbelépett. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a HÉV-vonalak biztosítására tervezett pótadót is. 15 ? Közben változás állt be az engedélyeseknél, ugyanis a besztercebányai kamara 1904-es jelentése szerint a HÉV-vasút engedélyeseitől Bopp és Hortvich berlini cégtől a kormány megvonta az előmunkálati engedélyt és ezek után az érdekelt községek erkölcsi testületévé alakulva kérik majd a koncessziót. 158 A kamarai jelentés szerint építkezés nem indult, mert a miniszteri javaslatban, mint kiépítendő vonal szerepelt a Balassagyarmat—Vác, esetleg a n. verőcei vasútvonal. 159 A duna—ipolyvölgyi vasút régóta vajúdó ügye csak 1907-ben közeledett a megvalósulás felé, ugyanis részvénytársaság alakult B.-pesten 7,7 millió K. alaptőkével. Az engedélyt már 1907-ben megkapták, s a megindult építkezési után 1909-re átadható állapotba került a vasút. 160 A Vác—Diósjenő—Drégelypalányk fővonal és Diósjenő—Roimhány szárnyvonal átadására 1909. jún. 11-éin került sor. A kiépült vasút hossza Vác— Drégelypalánk között 47,5 km. Állomásai a következők lettek: Vác—Magyarkút—Nógrádverőce—Szokolya—Berkenye—Nógrád—Diósjenő—Borsosberény— Nagyoroszi—Drégelypalánk. A Diósjenő—Romhány szakasz hossza 17,2 km, állomásai: Diósjenő—Tolmács—Rétság:—Bánk—Romhány. A vasút 100190 K/ km-be került, az engedélyben megállapított építési tőke az egész vonalra 6 511 000 К volt. 161 Tervezett vasutak Nógrád megyében SZOB—SALGÓTARJÁN KÖZÖTT TERVEZETT VASÚTVONAL Az Ipoly folyó völgyében tervezett és építendő vasútvonal gondolata az 1846. július 15-én megnyílt Pest—Vác közötti vasút megépülése után merült fel. Széchenyi István 1848-ban megjelent tanulmányában erről így írt: „...ha majd egykor a Vág, Garam, Ipoly völgyén vaspálya vonuland az éjszaki hegyek lakóihoz, ez leend bizonyosan ott nemzetiségünk terjedésének a leghatalmasabb tényezője". 162 A vasútépítés a megye délnyugati csücskénél egyre nagyobb lendületet vett. 1850. december 16-án a Vác—Esztergom vonal, 1851. április 6-án a párkány—nana—pozsonyi vonal nyílt meg. Az Ipoilyvölgyében létesítendő vasút gondolata a Salgótarjánban alakuló kőszénbánya-társulat (Szt. István Kőszénbánya Rt.) programjában tűnt fel ismét, 1860-ban. A vállalat a Duna felé akart kiutat találni, piac reményében. Tervük szerint a kőszénbányáktól a Duna felé lóvasutat fognak kiépíteni. Az irány kijelölésénél szerepelt Balassagyarmat neve is, mint alternatíva. A másik irányban, a Zagyva völgyében tervezte volna á vasutat Hatvanig. 1861-ben a Magyar Északi Vasút Társulat is — a Pesttel váló kapcsolatkeresésében — a salgótarjáni ég, nagykürtösi kőszénte98
