Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

SZVIRCSEK FERENC A magyar iparfejlődés hatása XVIII.

—XIX. századi JNógrád megye üvegiparának fejlődésére Nógrád megye évszázados múltra visszatekintő üveggyártását mutatjuk be. a földesurak üvegfúvó zselléreket alkalmazó üzemének, és a kapitalista viszonyok között is jelentőségüket megőrző üveggyárak történetén keresztül. Részben hiányt szerttnék pótolni, mert a megjelent monográfiák feldolgozások, kiadványok nem fogllakoztak szerepének megfelelő súllyal a megye iparágai közül a legrégibb hagyományokra visszatekintő üveggyártással. Feldolgozásunk ennek a fejlődésnek megyei vonatkozásait tekinti át — a teljesség igénye nélkül — a hazai üveggyártás fejlődésének tükrében. A technika és üzemtörténet teljes feldolgozását magában foglaló ipartörténet, melyben sor kerül a technika és a munkaerő összekapcsolódására, mint az ipari fejlettség és korszerűség mindenkori fokmérőjének bemutatására, egy későbbi tanulmány feladata lesz. Jelenlegi célunk elérése érdekében — mivel a vizsgált időszakban a nyers- -4 anyagibázis, a ráépülő feldolgozó iparralé s a munkaerő koncentrálódását tekintve a nemzetiségek lakta Kárpátok belső, erdővel borított lejtőjén tömörült, — így az ipar, valamint a munkásság sajátos területi elhelyezkedése miatt — a Felvidékre is ki kell terjednie a feldolgozásnak. Nemcsak a Nógrád megyei, hanem a magyar üveggyártás szempontjából is fontos kérdés, hol és mikor indult meg az önálló magyar üveggyártás? Megbízható adatok, részletkutatások eredményei mind a mai napig hiányoznak a magyar és a Nógrád megyei üveggyártás történetéből. Az eddigi, üvegiparral foglalkozó művek szerzői — az általános fejtegetésen túl — az adatok ellenőrzésére nem helyeztek súlyt, mert a múltra vonatkozó adatokat a levéltári kutatómunka nélkülözésével, minden kritikai ellenőrzés nélkül vették át a XIX. század elején megjelent statisztikai és topográfiai kiadványokból. így pl. Divald Kornél a magyar üveggyártás eredetét a XVII. századba teszi. A szerzők egy másik része viszont a XIV.—

XV. századbeli magyar arany és ezüstbányászatra hivatkozva 1350-ig vezetik vissza. A kutatási eredmények összegezése szerint Körmöcbánya (Kremnica) és Banska Stiavnica közelében fekvő Sklené-Teplice a XIV. század elején volt a magyar üveggyártás bölcsője a Felvidéken. Egy Ш 1550-ből származó oklevélből tudjuk, hogy Teplicén egy olyan üveghuta is volt, amely már 220 éve szállított üvegárut Körmöcbánya és Selmecbánya királyi városok számára. így a huta már 1330-ban üzemelt, több mint 640 éve. 96