Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Kozocsa Sándor: Mikszáthra emlékezve

delkezésünkre állt a megfelelő adatmennyiség. Több mint hat évre terjedő gyűjtési munkálataim eredménye, hogy a Mikszáth-bibliográfia nagyjából elkészült és jelenleg 15 000 adatot tartalmaz. A könyvészet — a tervek szerint — a kritikai kiadás utolsó köteteként jelenik meg. A kész munka tervezete: 1. kötet a szétszórtan megjelent művek 1867-től 1910-ig, az idegen nyelvekre fordított művek adatait is beleértve. 2. kötet az önállóan megjelentek 1881-től 1970-ig, a fordításokkal együtt: a könyvekről szóló kritikák adatait is magában foglalja. 3. kötet a Mikszáth-irodalom, mindaz, ami róla könyvalakban, tudomány, cikk, hírközlés formájában magyar és idegen nyelven megjelent. A bibliográfia 1—2. kötete az egyes csoporotkon belül időrendben feltárja az író működését a maga fejlődésében. Ezt követi az anyag tematikus feldolgozása: a regények, elbeszélések, tárcák, versek, stb., természetesen ezek is a csoportosításon belül ugyancsak időrendben. Egyébként lássuk, mire derít fényt a Mikszáth-bibliográfia, illetve milyen új és ismeretlen adatokat eredményezett a nagyarányú könyvészeti kutatás. A tudományos feltárásnak ezernyi érdekességéből jelenleg csak néhány „ínyencségre" szeretnék rámutatni: így pl. kevesen tudhatják, hogy Mikszáth pályája kezdetén a nagy amerikai író, Edgar Poe novelláit fordította. Először 1874-ben a Mulattatóban A fekete macska, majd 1875-ben ugyanott a Rejtélyes gyilkosság jelent meg. Nem eredetiből fordította, hanem — a második közlésnél elárulta — „franciából".

12 Ezeknél is érdekesebb, hogy lapokban szétszórtan több mint negyedszáz költeményét fedeztük fel. A 3000 verssorra terjedő gyűjtemény első darabja az 1860-ban írt Egy magyaroktól elválhatatla,n szív méltányos kitörései c, kéziratban maradt s csak jóval később közölt verse, az utolsó pedig az 1901-ben készült Egy serdülő leánynak. Költeményei egyébként nem nagy költői erőről tanúskodnak. Ilyen jellegű termésből kettő hosszabb elbeszélő költemény: 1882ből a Herceg Eszterházy Miklós kalandjai szárazon és vizén, és 1883-ból a Jókai Mór vagy a komáromi fiú, aki a világot hódította meg. Még a bibliográfiai kutatómunkához kapcsolódva, feltérképeztük Mikszáth álneveit és betűjegyeit, melyekkel teljes névvel nem jelölt írásait szignálta; hadd legyenek ezek is itt megörökítve: á.—k. (Szegedi Napló. 1978) — A „t. Ház" írójától (Pesti Hírlap. 1887.) — A „tizenkét apostol" egy követője (Budapesti Napilap. 1877) — В—r. (BN. 1877; PH. 1886. 1. sz.) — Censor (PH.) — Curtius (PH. 1882. V. 2. sz.) — Egy alperes (PH. 1885. 161. sz.) — Egy ismeretlen (PH. 1897) — Egy ivadék (PH. 1886. 246. sz.) — Egy karzati hallgató. — Egy képviselő (PH. 1885. 164. sz.) — Egy meggazdagodott újságíró (PH. 1886. V. 14. sz.) — Egy öreg képviselő (PH.) — Egy szegedi (PH. 1886. 100 sz.) — Egy szemtanú (1885) — Egy tárcaíró (Mulattató. 1874; Magyar Néplap. 1874. XII. 1. sz.) — Egy úgynevezett tehetséges fiatal író (PH. 1884. 180. sz.) — Fáy László (Magyarország és a Nagyvilág 1871.) —Grachus (1884.) — Gróf Kozsibrovszky Kázmér (Az Űjság. 1905. 56. sz.) — János (SzN. 1878.) — K. A. (SzN. 1879.) — Kákay Aranyos №3) BN. 1877.) — Kákay Aranyos Nr. 3, (BN. 1877.) — Kákay Aranyos Nr. 3. (BN. 1877.) — Kákay Aranyos Nro. 3. (BN. 1877.) — K. A. Nr. 3. — K. A. N0 3. — K. A. (Nr. 3.) (SzN. 1878.)— Kálmán bácsi (Az Én Űjságom.) — Katánghy Menyhért (PH) — Kiscsolti Károly (PH. 1881. VII. 10 és 24. sz.) — K. M. (PH.) — Kopogó 107