Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
Ócsai Balogh Péter (1748–1818)
Vitatták mindezt a dunántúliak, ahogy Matkovics Pálnak az ottaniak felügyelőjének leveléből megtudhattuk, de így voltak ezzel a nógrádiak, a zólyomiak, a hontiak is. A bányakerület felügyelője Radvánszky János május 26-i levelében a következők olvashatók: "Ha a célba vett zsinat tartásának egyedül Nógrád megyében létező esperesség papjai, magánügyek érdekében ellenszegülnének: elfogadott véleményük, mely minden jó léleknek fájdalmat okoz, könnyű volna kiirtandó, ha ők nem tudnák, hogy a püspök is pártjuknak híve. Az egyházak ezen elöljáróját s célba vett zsinatnak tettleges létrejövetelét, kéz alatt, hátráltatni tapasztalom." A zsinat lényegében a mindennapi gyakorlati élet pontjaitól, az egyház belső életének, a papi status helyzetének, az egyházi kapcsolat és együttműködés problémáin át valamennyi kérdést megvitatott. Sokszor éles, sokszor hosszadalmas vitanapok zajlottak ott. A zsinat mondanivalójában, vitáiban részt vett Balogh Péter is. Éles ellentéte alakult ki a magyar nyelv ápolása ügyében - amelyet Balogh fontosnak tartott a zsinat számára is - Lovich Ádámmal jés^paptársaivak Az utóbbiak a besztercebányai szláv társaság megszervezését, különálló működtetését tartották fontos feladatuknak, és a szláv nyelv gyakorlását, míg Balogh e téren is az együttműködést hangsúlyozta. Más egyházi kérdésekben ütközött Pongrácz Boldizsárral, Matkovics Pállal. Prónay Gábor és Okolicsányi nógrádi követ vitájában békítő szerepre vállalkozott. Balogh személyes érdeme, hogy az általános ügyeken és a személyesen őt érintő vitákon úrrá tudott lenni. A zsinat napi befejeződése után, vagy azt megelőző időben tekintélyes evangélikus küldöttekkel külön is - hol a lakásán, hol máshol - megbeszéléseken próbálta a várható vita hevét csökkenteni, kifogni a vihart a vitorlákból. Amikor "rothasztó hideglelés" tizedelte a követeket, nyilatkozatot adott közre: "a követek csak akkor távozhatnak, ha helyettük másokat állítanak." Mindezek, a sokszor taktikai érzéke máskor gyakorlati tapasztalataiból eredő intézkedései nagyban hozzájárultak a zsinat sikeréhez. Személyes sikere, hogy egyetemes világi felügyelőként tisztségében megerősítették és vezetője lett annak a küldöttségnek, amely a nádorhoz vitte el "a távozó zsinat, az egész evangélikus testet és a zsinati határozatot". Radvánszky Jánossal, Crudi Dániellel, Tessedik Sámuellel együtt az uralkodóhoz küldendő követséget is ő vezette. A zsinat rendben véget ért, elvégezte a munkáját. Az ellenzéki zaj azonban a berekesztést követően továbbra is élénk maradt. /79 63