Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Újabb mozaikok a középkori Szécsényből

Belső átalakítás során, az alagsori helyiségek padlószintjét 3o-35 cm-re sülyesztették. A munka folyamán nagy mennyiségben került elő XV-XVIII. századi anyag. A földmunkák közben megfigyelhettünk néhány cölöplukat. Mivel közvetlenül a padló alatt jelentkeztek, koruk nem volt megállapítható. Épületfalakra sehol nem bukkantunk. A megmozgatott földből a Szécsényre oly jellemző későközépkori, gazdag kerámia anyag került elő, benne több kályhacsempe . Ezek közül a legérdekesebb darab egy XVI. századi, ala kos kályhacsempe-töredék. A valószínűleg téglalap alakű csempe felső része maradt meg. Rajta nyitott koronás, hosszúhajú, bajusztalan-szakáll talán fej. Kétségtelenül ifjú király, vagy királynő ábrázolásról van szó. A fej jobb oldaláról induló mondatszalag "Sa..." töredékéből szentre vagy bibliai személyre követkéz tethetünk. /1/ A csempe ahhoz a besztercebányai körrel cokon típushoz tartozik, melynek más darabjai Salgóról és Szécsényből ismertek. /2/ Az új darab érdekessége, hogy míg anyagában, stílusában keretdíszében, hátoldalának textiles lenyomatában mind megegyezik a Szécsény - Salgói típus eddig ismert darabjaival; addig szélessége csak kétharmada azokénak, s a képmezőt kör befogó, kiugró keret itt csak a felső szegélyre készült pár kány-szerűen. Az oldalakon nincs ilyen keret. Ezek a különbségek arra engednek következtetni, hogy csempénknek megkülönböztetett funkciója volt az egykori cse répkályhán . Említést érdemel még egy majdnem teljes, mélytükrű, téglalap alakú csempe. Ennek képmezőjében ágon ülő, hoszszú csőrű madár látható szív alakú, fogazott-erezett levelek és kacskaringós szalagok /indák?/ között. A kompozíció jól szerkesztett, a kidolgozás aprólékos. A több helyen látható vékony bordák elárulják, hogy ezt a darabot nem kerámia negatívról, hanem eredeti /alaposan összerepedezett/ fa dúcról készítették.