Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)
Kerékpárral Crna Gora hegyeiben
1987 júniusában a pásztói múzeumbaráti kor tagjai /összesen nyolcan/, önköltséges alapon kerékpárral sikeres tanulmányutat tettek Jugoszláviában. Az utazás célja volt, hogy saját szemünkkel láthassuk a Montenegró i-karszt és az Adria néhány természeti földrajzi nevezetességét. Utunkat Szegeden kezdtük és a határ átlépése után egészen Növi Sadig /Újvidék/ kerekeztünk át a Vajdaság kies tájain. Az útba eső településeken örömmel tapasztalhattuk déli szomszédunk nemzetiségi politikájának néhány külsődleges, de sokat mondó megnyilvánulását: a kétnyelvű utcanevektől és cégtábláktól Temerin - község magyar iskolájának báljára felhívó plakátig. A magyar beszéd pedig mindenütt természetes. Estére - fáradtságtól szédülten - jutottunk az újvidéki vasútállomásra, ahol vonatra szálltunk. Éjfélre értünk Belgrádba. Itt az éjszaka hátralévő részét hálózsákba burkolózva egy félreeső virágágyásban töltöttük. /Az időnként felbukkanó rendőr mindezt elnéző mosollyal szemlélte./ Másnap délelőtt pakoltunk fel a bari gyorsra, amely jó iramban repített bennünket Szerbia dombvidékein, majd a Lim-folyó egyre szűkebb és szédítőbb szurdokvölgyén át Bijelo Poljaig, ahol leszálltunk és a helybeliek általános derültsége közepette terjedelmes csomagjainkat felszereltük biciklijeinkre. Ettől kezdve egészen Mostarig rájuk voltunk utalva és elmondhatom, hogy a csepeli gyár termékeiben nem kellett csalódnunk. Mojkovacnál elértük a Tara-folyó völgyét, amely Európa egyik legszebb mészkőszurdoka. Helyenként 13oo m magasságot is elérnek azok a függőleges sziklafalak, melyeken csak a feketefenyő tud dacolni a széllel és a szárazsággal. Ezek között tajtékzik a Tara kékeszöld vize. A Durdevicai hídnál nekivágtunk egy szerpentinnek, hogy több órás izzasztó kaptatás után elérjük az 14oo m tszf.-i magasságban elterülő karsztfennsíkot. A dolinákkal tarkított fennsíkok a hegyi pásztorkodás hagyományos színterei. Az egykor kiterjedt lucfenyő és balkáni fehértörzsű fenyő erdők helyén széles havasi réteket találunk. A múltban
