Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)
„A Borovszky”
Vende Ernő /Pápa 1861.- Budapest 1933./ 1891. Pozsonyban gimnáziumi tanár. Irt irodalomtörténeti értekezéseket és hírlapi cikkeket. 1894-től Budapesten felsőkereskedelmi iskolai tanár. A szerzők közül természetesen a legnevesebbek, legismertebbek azok, akik hivatásszerűen foglalkoztak az egyes szaktudományokkal: Márton Lajos /Abony 1876.-Madrid 1934./ Régész. 1902-ben az MNM régiségtárának segédőre lett. 1911-ben múzeumi őr és 1913-ban a régiségtár vezetésével bízták meg. 1928-tól a MNM c.igazgatója. Számos értekezése jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. A Magyarország vármegyéi és városai c. sorozatban megírta Gömör /1903/, Pest /1910/ és Nógrád /1911/ vármegyék őskorát. Re iszi g Ede /Szombathely 1873.- / Bölcsészeti doktor. Történetíró. Magyarország vármegyéi és városai sorozatban Vasvármegye /1898/, egyik szerkesztője és írója volt. A többi kötetben Nyltra, Szabolcs, Bihar, Bors- és Gömörvármegye története és nemes családai, Pozsony, Zempléimegye nemes családai c. munkákat írta. Simon János /Miskolczy 1880. - / Levéltáros. 1905-ben levéltáros! oklevelet szerzett, Borsod megye allevéltárnoka, Borsod-Miskolci Múzeum könyvtárnoka. 1909-től Nógrád megye főlevéltárnoka. Szépirodalmi, történeti, politikai közleményei, költeményei 1896 óta jelentek meg különböző országos és megyei lapokban. A megye közállapotait írta meg 1867-től a kötet megjelenéséig. Sztudinka Ferenc /Gács 1856. - Losonc 1931./ Kezdetben kereskedelmi pályán dolgozott. Első közgazdasági cikke 1876-ban jelent meg. 1890-ben egyik alapítója volt a Besztercebánya és Vidéke c. hetilapnak. 1892-ben került Losoncra, az edénygyárba. 1898-ban kezdett hozzá az ország egyik legrégibb vállalatának, a gács i posztógyár történetéhek megírásához. 1910 körül költözött a fővárosba. 1906-ban szerkesztette a Magyar Ipartörténet c. évkönyvek első kötetét. 1908-tól szerkesztője volt a Vaskereskedelem és Vasipar c. szaklapnak.
