Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

SZIRÄCSIK ÉVA hogy a vár átadása Korponayné mesterkedéseinek volt köszönhető, valójában a vár 13 heti ostrom után adta meg magát, miután Andrássy a megadás feltételeiről Czelder Orbánnal és a városi polgárság képviselőivel tárgyalt.

7 Két év múlva azonban Julianna aszszony jutalom reményében elárulta Pálffynak, hogy Pelargus János bujdosó kapitánytól átvette a fejedelem leveleit, amelyeket Nógrád vármegyei kötődésű híveihez is, köztük Esterházy Dánielhez, Ráday Pálhoz, Sréter Jánoshoz kellett volna eljuttatnia. Miután Pálffy a leveleket hiába kérte Korponaynétól, letartóztatta a besúgót, akit többévi vallatás után 1715. szeptember 25-én kivégeztek.

8 Thaly Kálmán az 1870-es évek elején a Szepességben járt, s Lőcsén is hetekig kutatott. A lőcsei társaság hívta fel figyelmét arra, hogy a Probstner-kert falában lévő ajtón egy nő arcképe látható, akiről azt tartották, hogy egykor itt engedte be a törököket a városba. Már a Századok 1872. évi évfolyamában írt arról, hogy nem a törökök, hanem a császáriak nyertek az említett ajtón bebocsátást. Thaly azonban gyakorlatilag az 1909. esztendei haláláig foglalkozott „Korponainé Géczy Júliára, mint rendkívüli asszonyra" vonatkozó adatgyűjtéssel, publikálással még azt követően is, hogy Jókai Mórnak átadta az addig összegyűlt iratokat azzal a céllal, hogy „csinálj belőle regényt".

9 Jókai Mórra is nagy hatást gyakorolt e nő Thaly által bemutatott élettörténete, s további adatokat szerzett be a lőcsei levéltárból, az Andrássy család hagyományaiból és a Probstner Károly-féle régi krónikából, s megírta Korponayné kalandos élettörténetét „A lőcsei fehér asszony" címmel. Jókai a regényében bevallotta, hogy „Elmondtam, amit a krónikák... feljegyeztek; hozzáillesztettem, amit a saját lelkem látott, nagy szeretettel foglalkoztam velük". Jókai népszerű könyvében a Rákóczi-kori Nógrád vármegye legismertebb, s egyben legkétesebb hírű asszonya úgy vonult be az irodalomba, mint „Az első és egyetlen nőalak az egész magyar történelemben, aki nemzetáruló volt... És ugyanez a Ghéczy Juliánná később mint önfeláldozó vértanúja a nemzeti szabadság ügyének tűnik le a láthatáron. "

10 Thaly feltáró munkájának s talán nem kis részben Jókai népszerű regényének köszönhetően a Rákóczi-szabadságharcot vagy Nógrád vármegye korabeli történetét bemutató munkákban mindmáig felbukkan a „lőcsei fehér asszony" alakja.

11 Korponaynéról kétségkívül megállapíthatjuk tehát, hogy nem csupán kortársaira volt nagy hatással, hanem a korszakkal foglalkozó történészekre, irodalmárokra és érdeklődőkre is. Korponay Jánosné Géczy Julianna tetteinek hatása azonban jóformán csak a Rákóczi-szabadságharc után, a megtorlás idején lehetett érzékelhető Nógrád vármegyében, míg a vármegye fejedelmi oldalra állásától (1703. október 17.) a romhányi csatáig (1710. január 22.) terjedő időszakban nem. A két időpont között Nógrád vármegye közélete II. Rákóczi Ferenc által képviselt hatalomhoz kötődött. Az új vármegyei igazgatás alatt a vármegye kö7 Emlékiratok, 475. 8 KÖPECZI-R. VÁRKONY1, 2004. 489. 9 THALY, 1909.449-471. 10 JÓKAI, 1982. 6-7., 9., 513. 11 A Rákóczi-korra vonatkozó munkák közül például hozható: ASZTALOS, 2000. 353., KÖPECZI - R. VÁRKONYI, 2004. 441. és 489.; míg a Nógrád megyei monográfiák közül: BOROVSZKY, 1988. 472-473., BELITZKY, 1972. 235. 190