Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete
RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE day Pál születése háromszázados jubileuma alkalmából 1977. december 6-án megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott, s az imént idézett előadása egyik részletében így szólt: „... mikor Rákóczi táborában [...] Ráday megjelent, már nemcsak a magyar jogrendszert és a hazai történelmet ismerte, hanem a korabeli európai államelméletekben is jól tájékozódott. Könyvtárának és írásainak tanúsága szerint olvasta a különböző országtörténeteket, az adózásról már az államgazdaság összefüggésében író Webert, tanulmányozta a központi fejedelmi hatalom alapelveit kidolgozó Machiavellit, az országos érdekegységet konföderációval megvalósítani ajánló Justus Lipsiust és a népek és országok politikai együttélésének szabályait a természetjog alapjain fejtegető Grotiust." 41 Rákóczi úgyszintén tájékozott volt a korabeli államelméletekben. Az imént említett szerzők műveit ő is ismerte. Tudatában volt annak, hogy új, korszerű államot kell szerveznie 42 , amint az az általa már hónapokkal Ráday Pál megjelenése előtt is keresett leendő munkatársával szembeni követelményekből szintén kiderült. Elméleti felkészültségétől függetlenül viszont amire Rákóczinak - külföldi neveltetése miatt - nagyon nagy szüksége mutatkozott, az a hazai viszonyokban jól tájékozott tanácsadó volt. A művelt köznemesi réteget is maga mögött tudó Ráday Pál személyében a fejedelem ezen szükséglete is kielégítésre került. Nyolc éven át tartó, magas szintű együttműködésük bizonyítja ezt. Besztercebányai főharmincadosi megbízatás Rákóczi 1703. december 8-án bízta meg Ráday Pált a besztercebányai harmincad és a hozzátartozó fiókhivatalok jövedelmének kezelésével. A harmincad a szabadságharc egyik fontos jövedelemforrása volt. Beszedésére és kezelésére Rákóczi precíz, 62 pontból álló utasítást adott Rádaynak, aki azonban csakhamar még fontosabb feladatokat kapott, ezért tisztét jószerével helyettese, Mikulay Mátyás látta el. 43 Ilyen fontos feladat volt: A Manifestum megírása „Anno 1704. az említett fejedelem intimus secretariusságra maga mellé vévén, írtam az Manifestumot." - olvashatjuk Ráday Pál önéletírásában. A magyarországi háború okait 21 pontban összefoglaló Manifestum-ot, amely „Kiáltvány a világ népeihez" néven is ismeretes, Ráday írta és Rákóczi javította/korrigálta. 45 A latin kéziratot Bercsényi Miklós a nagyszombati nyomdában nyomatta ki. Egy példánya 1704. január 5-én már a bécsi angol követség kezében volt. Újranyomás után, március 41 R. VÁRKONYI Ágnes: i. m. In: RPekv. 23-24. 42 R. VÁRKONYI Ágnes: i. m. 24. 43 Ráday iratok I. 78-91. 44 Ráday iratok I. 40. 45 Ráday iratok 1.94.; R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. 234. 235
