Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Szijj Jolán: Salgótarján, 1919

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK tudatos, kemény munkával két hét alatt olyan harcoló hadsereget hozott létre, amely készen állt az ellentámadás megkezdésére. A hadsereg új hadrend szerint állt fel:

9 Az I. hadtestparancsnokságot Cegléden állították fel, alárendeltségébe tartozott a 2. hadosztály és a később egyéb alakulatokkal 7. hadosztállyá átszervezett budapesti csoportparancsnokság. A hadtest feladata a Duna és Tisza közt fekvő terület, valamint a Tisza mentének Alpártól Kisköréig bezárólag való megfigyelése. A hadtestparancsnok Vágó Béla, vezérkari főnök Politovszki István. Az 5. hadosztály Füzesabony székhellyel hadseregközvetlen. Hadosztályparancsnok Szakáll Kálmán, vezérkari főnök Németh József. A hadosztály feladata a Tisza-vonal megfigyelése Kiskörétől északra, továbbá a Tisza és Verpelét-Pétervására-Rimaszécs között fekvő terület. A 3. hadosztály hadseregközvetlen, székhelye Aszód Hadosztályparancsnok Ferjentsik Ottó, vezérkari főnök Horváth Dénes. A hadosztály feladata az 5. hadosztálytól nyugatra és az Ipolynak a Dunába való beömlése között fekvő terület megfigyelése. (Ipoly - Salgótarján vonal) A hadosztály alárendeltségébe tartozott az 53. vadászezred, amelynek 3 zászlóalja volt szervezés alatt. Az ezred állomáshelye Salgótarján volt. A

II. hadtestparancsnokságot Székesfehérváron állították fel. Parancsnokául először Hamburger Jenő népbiztost nevezték ki, de őt rövidesen Pogány József váltotta fel. A vezérkari főnök Craenenbrock Edgár lett. A hadosztály alárendeltségébe vonta az összes, a Dunántúl egész területén állomásozó és hadműveletekre alkalmas parancsnokságot és csapatot. Feladata északon a Duna-vonal, délen a demarkációs vonal megfigyelése volt. A

III. hadtestparancsnokság Hatvan székhellyel állíttatott fel. Parancsnoka Landler Jenő, vezérkari főnöke Julier Ferenc lett. Kötelékébe került az összes tartalékban, illetve gyülekezésben lévő seregtest, éspedig az 1., 4., 6. hadosztály és a székely különítmény. A működő hadsereghez tartozó alakulatokon kívül a Vörös Hadsereghez tartoztak még a különböző karhatalmi egységek, gyári munkásezredek, Vörös Órség egységei, amelyek egységes irányítására létrehozták a Budapesti Katonai Parancsnokságot, élén Haubrich Józseffel. Később IV. hadtest néven szervezték át a parancsnokságot, alárendeltségébe tartozott a Budapest erődítését végző hídfőhadosztály, valamint a karhatalmi alakulatokat tömörítő vörösőr hadosztály és a 9. vasas hadosztály. A Hadügyi Népbiztosság széles körű toborzó munkát fejtett ki a Magyarországon tartózkodó - elsősorban orosz - hadifoglyok körében is. Az orosz katonák mellett más nemzetek fiai is jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Belőlük alakult a két nemzetközi ezred, amelynek katonái sok kemény csatában bizonyították bátorságukat. A 26. és 27. nemzetközi ezred az északi hadjárat során a 3. hadosztály kötélékében a 80. salgótarjáni dandárral együtt harcolt. 9 HL MTK VHP Hadrendek 66-67.doboz 24