Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)
Előadások - Suba János: Cseh és szlovák elképzelések „Szlovákia” déli határánál
HONVÉDŐ VÄROS ELŐADÁSOK A Szlovák terület határa a térkép szerint Pozsony - Nyitra - Érsekújvár - Léva- Losonc - Rimaszombat - Rozsnyó - Korompa - Sepsi - Sátoraljaújhely - Ungvár vonalon vonul végig. Tehát a szerző szerint Magyarország északi határától e vonalig terjedő terület szlovák lakta vidék. Az emigráns cseh politikusok már a háború elején megkezdték elszakadási törekvéseik propagálását, és az új állam - a csehek és szlovákok állama -határainak kijelölését. Először nehézségeket okozott a csehszlovák elnevezés értelmezése. Benes azonban áthidalta ezt a problémát. A Détruisez L Autriche-Hongrie! címú könyvét ezekkel a szavakkal kezdte: „Les Tcheco-Slovaques, ou tout simplement Les Tchèques..." A csehszlovákok vagy egészen egyszerűen a csehek. Ennél egyszerűbben azóta sem fogalmazták meg, hogy mit értettek akkor - a cseh politikusok - a csehszlovák nemzet fogalma alatt. A Párizsban megjelent „La Nation Tchèque" című emigráns folyóiratban már 1915ben közöltélt a leendő Csehszlovákia térképét. Ezt ábrázolja a 3. sz. térkép. Szlovákia határa itt még bizonytalan. A Csallóköz és az északi középhegységtől északra fekvő nagyobb városok, valamint a rutén lakta területek Magyarországhoz, tartoznának. Ugyancsak 1915-ben jelent meg a jövendő Csehszlovák állam térképe. Ezt a térképet az Amerikai Egyesült Államokban közölte a cseh emigráció. A 4. sz. térképvázlaton Szlovákia déli határa már a Duna, kivéve Pozsonytól (Presburg) délre, ahonnan több magyar megyét akartak a Fertő tóig Szlovákiához csatolni. Dunakanyartól a határ az északi középhegységen át Tokajnál éri el a Tiszát. A Tisza folyását követve északon Ungvár irányába halad az Uzsoki hágóig. A rutén terület a mai - Kárpát-Ukrajna - itt még nem szerepel az új állam részeként. Ernest Denis - a Sorbonne tanára- a Les Slovaques című 1917-ben megjelent munkájában két térképet is közöl. Az egyiken - az 5. sz. térképen- a „Region Tchécoslovaque" a leendő új állam határait mutatja be. Az új állam csak Cseh-és Morvaországot, valamint Sziléziát foglalja magába. A magyar határt: a Vác - az északi középhegység (Mátra-Bükk) gerincein - MiskolcUngvár vonallal jelölték ki. Ezen a térképen már a földrajzi szempontok - az úgynevezett természetes határokra való törekvések domináltak A másik térkép - a 6. sz. térkép - Slovaque (Szlovákia) területét és határát jelöli. A határ itt az etnográfiai vonalat követi. Ezen a térképen a Csallóköz, Nógrád, Hont, Gömör varmegyék, Komárom, Ipolyság, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, valamint a rutén lakta terület Magyarországé maradt volna. A térkép érdekessége a névrajz bizonytalansága Pozsony tekintetében. Pozsony, mint Prespurek, Presbourg, és Bratislava néven szerepel. Ezek szerint a Bratislava név csak 1918-ban került a térképekre. Amikor a cseh haderő megkezdte a Felvidék megszállását, a propaganda hirtelen nagymértékben fellendült. A Csehszlovák állam térképét ingyen osztogatták, például Pozsony minden lakosának ingyen megküldték. (2) Ezen a térképen - a 7. sz. térkép- Szlovákia határa a Duna. Majd a Duna vonalától az északi középhegység: Nógrádverőce - Párád - Pásztó- Miskolc- Abaujszántó - vonalán keresztül, a Tokaj hegységen át Sátoraljaújhely- Ungvár vonalán át Uzsokig. A rutén te55
