A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Horváth István: Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén

Az eszmények vizsgálatához sorolható a második kérdéskör 27 fajta kérdéssel. A barátságról, az őszinteségről, az udvariasságról, a jóról, a rosszról, a hiúságról, a szépségről, az ízlésről, az emberismeret fontosságáról, a haragról, a türelemről, az őszinteségről, a lelkesedésről alkotott nézeteikről, vagyis meglehetősen széles körből vallatja meg barátait Margócsy Lenke. Társadalmi társasági szokások feltárásához sorolhatók a harmadik nagy típusba tartozó kérdések és válaszok 13 fajta kérdéssel. Érdeklődött a hazáról, a magyarságról kialakult nézetekről, az anyanyelv fontosságáról. De tudakozódik az iránt is, hogy miként gondolkodtak a művészetek szerepéről, az olvasás fontosságáról. Szeretné megismerni barátainak a világ milyenségéről, a szegénységről és gazdagságról a társadalmi rangról, a politikáról kialakult nézeteit is. Jelentős súllyal szerepeltek a misztikumhoz, a valláshoz kapcsolódó kérdések 7 fajta kérdést tesz fel az angyalokról, az ördögről, a csodáról alkotott vélemények megismerésére. Kiterjed a kérdező figyelme arra is, hogy megtudja: miként vélekedtek a választadók a halálról, a gondolkodásról, az ész, az értelem szerepéről, fontosságáról, pokolról és mennyországról. A gazdaságról 5 fajta feltett kérdésben érdeklődött a kérdező. Olvashatunk választ a pénz jelenlétéről, fösvénységről, a szerencséről a mindennapok szükségleteit jelentő ételek fontosságáról, az evésről is. Az egyéb kérdéskörbe 4 fajta érdeklődési irányt soroltunk. Olyan kérdések és válaszok olvashatók e csoportban, mint hogy: mi a jelszavad, mi a lehetetlen, miként vélekednek iskoláról, mivel töltik szabad idejüket a barátai. A hatféle kérdéscsoport, az arra adott válaszok az érintett baráti kör legfontosabb tulajdonságainak megismerését, pontosítását célozták meg. A válaszok az érintett hangulatának, habitusának megfelelően komolyak, de könnyedébb, férfiasabb hangvétellel is találkoztunk. A pénz fontosságára utaló kérdésre például van aki úgy válaszolt: „Erre Wekerle tudna legjobban megfelelni.", vagy „A legnagyobb hatalom a mai világban". „A világ mozgató ereje"; továbbá : „Hogy mi a pénz? Oly fontos tényező, mely nélkül nehéz, csaknem lehetetlen boldogulni az életben." De olvashatunk olyan típusú választ is, amely a „Ki vagy te?" kérdésére akként válaszolt: „Én egy jó madár vagyok". A mi az anyós? kérdésre: „viaszk a mézben" vagy „kellemetlen igazlátó" választ is olvashattunk. A Mi a haza? kérdés feltevésére néhány példa - válasz: „A hely ahol élnünk, halnunk kell." „Nekünk magyaroknak a legdrágább kincsünk". „Egy darab föld, mert én világpolgár vagyok, de azért szeretem hazámat is sok kedves emlékei miatt". „Lelkem második szentje, melyhez születésem egy örökké tartó esküvel köt, melyet imádni meg nem szűnik soha". Az ízlés mibenlétét tudakoló kérdésre adott válaszokból a következő feleletet olvashattuk. „Érzés a szép iránt". „Mindent a maga idejében, a maga helyén, és jól mondani és megtenni". „Tükre az embernek." „Megízesítése a méznek, és a keserű mandulának." „Ahány ember annyi féle ízlés." Irodalmi olvasmányok közül Jókai Mór regé24