A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Horváth István: Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén

Horváth István Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén Háttér világ A társadalom mozgása, a városokban Az 1890-es évek kezdetén megmozdult, és előre lendült a fejlődést vivő mozdony Nógrádban. A XIX. század közepén az éppen csak megindult új termelési törekvéseket, panamák sorozata, évtizedes válság rombolta szét az 1870-es évek elejétől. Mindezek után az új nekilendülésben új irányultságú és támogatottságú elhatározások láttak napvilágot. Nógrád, az országban kibontakozó gyáripar megszerveződésében élénk színtérként, és személyiségei révén részbeni alakítóként vett részt. A szénbányászat, a vasút fejlesztés következtében a megye történelmi polarizálódása tovább folytatódott. Míg az államiságunk létrejöttének korszakában az egyházmegyei szerveződés hozta létre a déli kiterjedésű Kis és az északi területeken Nagy Nógrádot. Később a XVI. századi protestantizmus meghonosodása ideológiai politikai, gazdasági szempontból osztotta meg a népességet. Most, a XIX. század végén a megyei közhatalom jelenléte és a pénztőke, az iparosodottság minősége és aktivitása választotta észak-déli tengely mentén ketté a nyugati és a keleti nógrádi részeket. A különbség - noha tartalma lényegesen megváltozott - máig húzódó állapotokat, feszültségeket okozott e tájon. Ez a legutóbbi változás teljességgel átformálta a termelő tevékenység eszközparkját. A magyarországi modernizációs hullám részeként Nógrád keleti felében az ipari szállítási követelményeknek is megfelelő modern gőzvasút, a kézműves munka helyett korszerű ipari vállalatok vették át a gazdaságban a vezető szerepet, ipartelepek nőttek ki a semmiből. A fejlődés motorja és legfontosabb központja Losonc volt. Tőle délre lévő településeken: Füleken, Salgótarjánban hasonló folyamatok indultak el, noha a kezdet - kezdetén is látszódtak a településeken tapasztalható különbségek. Ez elsősorban a tőke származásában volt érzékelhető. Losoncon a helyi tőke és a külföldi pénzforrás viszonyában az előbbi volt hangsúlyos. így tudott a 12