Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Imre László: Epikai ritmus és kicsinyító emocionális-vitalisztikus valóságélmény A Szent Péter esernyőjében

Ami az első bekezdésben feszültség és feloldás a hanghordozás szintjén, az a következőkben kiterjed és általánossá válik az események hasonló rendszerű váltakozásában. Az elbeszélő azért nem engedi magán eluralkodni a gyászesemények és aggodalmak borúját, mert élettapasztalata és életelve szerint a veszteségek elviselhetők, elviselendők, s a legyőzhetetlen életerő felülkerekedése révén a halált élet, a szerencsétlenséget boldogság követi. (Igy érezhette, láthatta ezt Mikszáth mind magánéletének, mind írói pályájának kedvező alakulása folytán.) Már a legelső napon is a tanító és tanítóné idő előtti halála, a kislány vigasztalan árvasága mellett feltűnik Veronka bátyjának, Bélyi János glogovai plébánosnak az életsorsa, aki Veronka felnevelésének garanciája (,,Az bizony jó fiú"), s hamarosan megnyilatkozik a halápiak segítőkész jósága is, ami az emberi kapcsolatok iránti bizalmat árasztja el az első lapokon: összeadják a pénzt a temetési költségekre, minden nap más család látja vendégül, végül a bíró rendelkezésére két gazda (akik éppen Besztercebányára tartanak) magukkal viszik Veronkát (egy kosárban, a libával együtt) Glogovára, a testvérbátyjához. A sorscsapások, a fenyegető veszedelmek ellenében nem holmi romantikus „deus ex machina" ad okot az élet-bizalomra, hanem sajátos emberi-közösségi értékek, erkölcsi-érzelmi viszonylatok, s általában az élet újrateremtődésébe, az érzelmek szépségébe és erejébe vetett reménység. Ez pedig nem teoretikus magasságban lebeg a szöveg fölött, hanem a legapróbb jelenetekből, s magának az írónak a kedélyvilágából, emberi melegségéből táplálkozik. Veronka Glogovára való megérkezését is sötét tónusú hangulati nyalábok veszik körül. Bélyi János tisztelendő most értesül anyja haláláról, s szörnyű aggodalmakkal tölti el a rá nehezedő felelősség kishúga miatt. A kétségbeesés kiegyenlítődése részben azonnal megtörténik Bélyi János fogadkozásában: ,,És most ezt nekem kell felnevelnem!? — tűnődött János s végtelen melegség futotta el a szíve táját — és föl is fogom nevelni. De miből? Istenem, miből? Hiszen magamnak sincs mit ennem! Mihez kezdjek, mihez?" A bizakodást tehát ismét az aggodalom váltja fel, de a fokozódó feszültséget (mely János templombeli fohászkodása közepette hirtelen jött zápor alakját ölti) most a Veronka és kosara felett talált vörös esernyő oldja fel. Ismét csak valami emberi jóakarat, mely titokzatos utakon és módokon mindig a legnagyobb bajban nyilatkozik meg. Hamarosan elterjed a Szent Péterrel összefonódó legenda, ami a cselekmény szintjén ismét csak egy konfliktus megoldása: a szűkölködő glogovai plébániát felvirágoztatja a csodatévőnek hitt esernyő, így Bélyi Jánosnak módja van méltó módon felnevelni árva kishúgát. Feszültség és feloldás ritmusa szabja meg Gregorics Pál és Wibra Gyuri történetét is. Gregorics Pál sorsa kezdetben keserves, de valami módon minden baja helyre igazodik. Gyenge fizikuma miatt honvédnek sem veszik be, de mint kém (vörös esernyőjének nyelében hordva az üzeneteket) több hasznot hajt a magyar seregnek, mint fegyverrel a kezében tehetné. Nincs szerencséje a szerelemben, mindenki kikosarazza, de szakácsnéjában, Wibra Annában igaz társra lel, aki pompás kisfiút is szül neki, Gyurit. Gyurira a törvénytelen gyermekek nehéz sorsa vár, de apja nagy gonddal taníttatja, mindennel ellátja. Gregorics Pál már nem tudja közölni fiával az esernyő titkát, nem tudja elmondani Gyurinak, hogy milyen furfangos módon mentette meg számára a vagyont a kapzsi rokonok elől, de a felcseperedő, majd magát híres besztercebányai ügyvéddé felküzdő Gyuri maga jön rá erre, s az esernyő nyomába ered. (Közben akadnak a romantikus kalandregény módjára „gyártott" feszültségek is: Gregorics Pál Szeged mellett a Tiszába ejti az esernyőt, amelyről már sejthető, hogy egész vagyonát rejti, de végül is sikerül kihúzni; ugyanő egy nehéz üstöt falaztat be, amiről tudomást szereznek a testvérei, de kiderül, hogy csak vasszegek voltak benne, s az örökségre pályázó rokonság bosszantására eszelte ki az egészet.) Feszültség és feloldás „pulzálás"-át követhetjük végig a nyomozás során: Gyuri megtudja, hogy apja halála után Müncz Jónás vette meg az esernyőt, ő viszont régen meghalt. Meg46