Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)

63. Somlyó-sziget, a 16—19. században Ráckevétól délkeletre, a Kis-Duna medrében elterülő, 3 km hosszú, 1 km széles, 408 hold területű kis sziget, melynek nagyobbik része a Csepelszigeti mezővárosé, déli csücske pedig a szomszédos, Duna-balparti Dömsödé volt. Századunkban északi kis-ágát földhányással betöltötték, így sziget-jellegét elvesztve, beleolvadt a Duna-Tisza köze homokjába. Ma mezőgazdasági és üdülőterület. 1500 táján „Somorló" néven említik e királyi szigetet, majd a 16. századi török adódefterekben „cezire-i Simólak" (Simólak-sziget) gyanánt szerepel. Múltjáról, jelenéről Id.: Mészáros (Fenyvesi) L: Somlyó-sziget... 1974. X. 25., 5 p. 64. Imeg, ümög = ing. • 65. „1686. Gacs Istvány Takács Gergellyel; az Sovány Szükségben viselték az bíróságot az Somolyóban." (OSZKK. Fol. Hung. 2904. 19. fol.) - „1686. Itt az Eclesia vezéreltetett az Duna mellyéki helységekbűi az Somolyó Szigetiben futott es osztán onet ide be szállott Ecclesiak Praedikatoritul." (Uo. 6. fol. Prédikátorok krónikája) — Bognár József, a Csepel-sziget reformkori monográfusa 1830 körül még megtekinthette a Somlyón „az ekkoráig fennmaradt sírdombok, keresztek ' s egyéb épületek némelly mohosult romjai"-t. (Bognár J.: Csepel = Tudománytár, 1843. 7. évf. 14. k. 59.) 66. „Ekkor híre terjedt, hogy Buda ellen újabb ostrom készül, s a keveiek félve, hogy a megismétlődő veszedelmek következtében méginkább tönkremennek, tizenhét falu menekültjeivel együtt a közeli Somlyó-szigetben húzódtak meg. Itt tartózkodtak késő őszig, míg végre visszatérhettek." (Bél, M.: Notitia ... III. 1737. 525.) 67. „Buda visszafoglalása után azt hitték a keveiek, hogy sorsuk jobbra fordul, de még roszszabb helyzetbe kerültek, ugyanis visszatértek a városba, hogy ott teleljenek, de erről azonnal értesültek a fehérvári törökök, s fegyveres követeket küldve követelték adóhátralékukat, és'kegyetlenül megfenyegették őket, hogyha a követelésnek gyorsan nem tesznek eleget, a várost tűzzel-vassal fogják elpusztítani. A ráckeveiek a nagy pénzhiány miatt képtelenek voltak a követelést teljesíteni, és tanácstalanságukban a város körül árkokat kezdtek húzni, hogy a török támadás ellen védekezni tudjanak. Még el sem készültek a munkával, amikor már megjelent az ellenség, és a várost megszállva, a kínzások minden nemével kicsikarta az adót." (Uo.) — Buda elfoglalása után, a nagyvezér parancsára, Haszán pasa megerősítette Székesfehérvárt, s állandó adóköveteléseivel, portyáival zaklatta a Duna mindkét partvidékének lakosságát. Végül a császári vezetés 1687-ben elhatározta Székesfehérvár körülzárását, „hogy véget vessenek az ottani őrség portyázásainak. Alig volt ugyanis olyan nap, amikor nem pusztították vagy Buda környékét, vagy a közelebbi vidéket, meg a Bakony erdőségét." (Bél M.: Fejér... 1977. 103-104.) - Székesfehérvár budai vezérpasává kinevezett parancsnoka 1686 őszétől másfél éven át szüntelenül adóért zaklatta a távoli Kecskemétet is! (Hornyik J.: Kecskemét... III. 1862. 170-172.) Haszán székesfehérvári szandzsákbég, budai vezérpasa 1686 őszén megrabolta az adófizetésre képtelen Dömsöd és Szigetmonostor lakóit is. (R. Várkonyi Á.: Buda ... 1984. 339.) — A bécsi Haditanács csak 1687. V. 22-én utasította a Magyar Kancelláriát, hogy a győri generalatus egységeivel vetesse blokád alá Székesfehérvárt. (Jeney K.: Székesfehérvár... 1971. 8.) 122