Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)

V.o.: 55. j.; Entz Géza: Ráckeve. Ref. templom = Pest megye műemlékei. I. Főszerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1958. 16—18.; Mészáros (Fenyvesi) L: A középkori ráckevei templomok története (XII—XVI. század) = A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Diákköreinek Kiadványai 1974. Szeged, 1974. 67—76. p. — A bírói krónika 1624-es bejegyzésének kiegészítése erről ezt írja: „1624. Öreg Varga Mártony Szécsei Pállal, az Úrban el nyugodot Varga Mártony tsináltatta az Ur Vacsorájához való ezüst tálat az Tányérral edgyütt az maga Kőltségivel. Buda első meg Szállásakor az Németség az Lengyelekkel az Várost fel verték, és az Pohárral, s — ahoz való eszközökkel edgyütt ezeketis fel praedálván el vitték. A° (Anno) 1684." (PML. Ráckeve mezőváros levéltára. A díszes városi protocollum (1600-1836) a kiállítási tárlóban, benne a bírói krónika (1605-1836) teljes, 18—19. századi másolatával és eredeti bejegyzéseivel, 12. p.) Angyali-sziget, Ráckevétól északra a Kis-Duna (Ráckevei-Duna) medrében. A 2,5 km hosszú erdős, kertes és gyümölcsös sziget a település egyik legnagyobb üdülőövezete,többszáz hétvégi házzal és horgászbódéval. A helyi néphagyomány a Ráckevei-Duna e legnagyobb szigetének nevét egy Mátyás-korabeli, Angéla nevű görög nőről származtatja. Szerintünk a név feltehetően a városalapító szerbektől ered, akik 1440-ben népesítették be a kihalt Ábrahámtelkét, s a századforduló táján nevezhették el e szigetet a kor szentként tisztelt, valóban görög eredetű, szerb despoticájáról, Stevan Brankovic vak despota özvegyéről, Angelináról, akinek fia, Jovan Brankovic, Mátyás és II. Ulászló utolsó szerb despotája volt e híres középkori szerb uralkodóházból. A sziget több 18. századi ráckevei iratban is Angelinói-sziget néven szerepel. (V.o.: Mészáros (Fegyvesi) L.: „Mindezeket írák bojt más hóban ..." Skarica Máté 400 éves históriás verse = Honismeret, 1981. 9. évf. 4. sz. 11—15.) „A Budát sikertelenül ostromló seregek takarmánygyűjtő katonái nem kímélték meg a már több ízben feldúlt várost, s a mindenükből kifosztott polgárok, életüket féltve, az Angyali-szigetre menekültek. Itt töltötték az egész nyarat, s élelem hiányában majdnem elpusztultak. Hozzájárult ehhez a kemény ősz és a hideg tél is, úgyhogy teljesen elcsigázva, nem bírták tovább elviselni a nélkülözéseket." (Bél, M.: Notitia ... III. 1737. 524.) „Némi reményt nyújtott Budának az ostrom alól való felszabadulása, de nagyobb volt a reménynél félelmük, mert a törökök követeik útján követelték a hosszas ostrom alatt felnövekedett adót." (Uo.) — Buda, 1685. IV. 3. Haszán aga, tihaja (a pasa helyettese) parancsa a ráckeveiekhez: ha nem hozzák be 1 hét alatt a 10 adóalap (harács) után egyenként kivetett 880 akcse járandóságot, akkor karóba vonatja őket. (Hornyik J.: Kecskemét ... II. 1861.427-8.) „Hogy megmeneküljenek a barbároktól, összekaparták ami kis pénzük vagy értéktárgyuk még volt, és elhatározták, hogy Becsén fognak letelepedni." (Bél, M.: Notitia ... III. 1737. 524—525.) — ,,1685. Ráczkevi Nagy János az Pusztuláskor Beczén az népnek Szűk es Kevés volta miatt maga Viselte az Bíróságot." (OSZKK. Fol. Hung. 2904. 19. f.) - „1685. Ráczkevi István Urunk jött Kőzinkbe es tanított eő Kglme Közöttünk mind addig míg Varasunk el nem pusztult." (Uo. 6. fol. A ráckevei prédikátorok krónikája.) — Török rendeletek adókért, robotért, fuvarokért a Csepel-szigethez, a Duna-balparthoz és a „három városhoz": Buda, 1685. III. 20., IV. 3., IV. 18., V. 20. stb. (Hornyik J.: Kecskemét ... II. 1861. 425-428.; Szilády—Szilágyi : Okmánytár ... II. 1863. 270-74.; Gyárfás I.: A jász-kunok ... IV. 1885.425-433.; Illyés В.: Kiskunsági ... 1975. 114-6.) 121