Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)

19. Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Ford., bevez.: Prokop Gyula = Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 11. Székesfehérvár, 1977. 103—104., Károly János: Fejér vármegye története. II. Szfvár, 1898. 284-286., Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718. Bp. 1935. 118., Jeney Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban = Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 5. Szfvár, 1971. 8., R. Várkonyi Á.: Buda ... 1984. 339., Barta J.: Budavár... 1985. 244., Sugár L: Lehanyatlik... 1983. 184., Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete. Bp. 1983. 201., Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. III. Kecskemét, 1862. 170-172. — 1686. szeptemberének első hetében a Buda alól Székesfehérvárra visszavonuló Szülejmán nagyvezér Haszán fehérvári szandzsákbéget nevezte ki (névleges) budai vezírpasává, a hősi halált halt Abdurrahman utódaként. Successora, Ahmed pasa adta fel a Budát és környékét még másfél évig nyugtalanító Székesfehérvárt 1688. V. 9-én, majd 19én kivonult maradék őrségével a vár mellé, s 20-án a magyar huszárok fedezete mellett útnak indultak a Duna felé, Belgrád irányába. 20. OSZKK. Fol. Hung. 2904. 19. fol: „Az Raczok is ekkor mentek Földvárra ..." 21. PML. IV/1/a-1.PPS vm. jkvei. VI. t. (1680-1695), 48-49. p. Losonc, 1686. XII. 2. Ráday Gáspár alispán és társai jelentése a megye összeírásáról, helyszíni szemléjük alapján, a portaszámok kiigazítása céljából; Kosáry D.: Pest... 1965. 27-28.; OSZKK. Fol. Hung. 2904. 17-29, 35-38. fol: „Rátzkeve Második Meg Szállása után levő jó Gondviselő Bírákk dicséretre méltó forgolodásokat nem akarván el halgatni így hadgyuk az kővetkezendőkk io példájul rendben ..." (a bírók „krónikás könyve", 1605—1774; a Pest Megyei Levéltárban lévő, 18-19. századi példányban folytatva 1836-ig!), az 1683-1692es évek: fol. 19-20.; fol. 6-7.: „Racz Kéve Varasa Lelkipásztorinak Rendi ..." (16061746), az 1680/90-es esztendők: fol. 6.; fol. 32-33.: „Memoria" (Vegyes feljegyzések, 1648-1722); fol. 31-32.: „Mivel itt az Ecclésiahoz Szereztetett Edények az háborúságban mind el vészének; azért adakoztanak becsületes Férfiak és tisztességes Aszszonyi állatok Hlyen rendben ..." (1687-1727); MOL.P 125. Esterh. Pál nádor ir. Miss. 50. es. 4.734. nr.; PML. IV/23-b/1. Pest megyei számadásiratok (1622-1703). Nr. 24. 1687. év. Pest, 1687. XII. 8. Sőtér Ferenc szolgabíró elszámolása Ráday alispán részére a Kandó István szolgabíró pilisi járásából behajtott adókról, 1 p.:„Az Ráczkevyek, Laczházyakkal és egyéb tőb Sok Falukból oda futott Lakosokkal edgyűtt Rhenens. F. 6."; a ráckevei görögkeleti (bazilita) szerb-görög kolostor 1686 végi helyzetéről: Esztergom. Prímási Levéltár. Archívum Ecclesiasticum Vetus (AEV). Sub primate Georgio Szécsén. 9. doboz, nr. 276. Pest, 1686. A budai görög unitus egyházkerület híveinek folyamodványa I. Lipóthoz (korabeli latin fordítás másolata az érsek számára), 1 p.; magyar, latin, német és török adatok Ráckeve 17. század végi történetéről: MOL. P 1291. Az Esterházy család zólyomi (grófi!) ágának levéltára. III. H. Ráckevei uradalom. Esterházy Miklós birtokjogi iratai (1658-1681), Esterházy István iratai (1681-1695); Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Nagy-Kőrös, Czegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból. Összegyűjték: —. II. Pest, 1863. 278. p. (1097. zilhidzse= 1686. okt.-nov.), 279-281. p. (1686-1688); Bel, Matth.: Notitia Hungáriáé novae Geographico Historica. Partis primae. Cis-Danubianae. Tom. III. Viennae, MDCCXXXVII, 520-527. p.: „Articulus III. De oppidis, et Vicis, Insulae Csepel. I. Oppidum Rátzkeve" (1683— 1691: 524-525. p.); Olaszország. Bologna, Biblioteca Universitaria. Collezione Marsigli. Vol. 48. p. 3. Ráckeve látképe a 17. század végéről: 17,9x20,5 cm. Cav. Luigi d'Aurivio