Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

68 gium (Dálya) között. A Tabula Peut.

1 és Itenerarium Antonini

2 is jelzik. Salamonnak kissé rosszul esik, hogy Aquincumban a Classis Flavia Pannonicának nincs állomása, elkezd tehát következtetni' és arra a conclusióra jut. hogy a Notitia Florentiája nem Lugióval azonos, hanem Szentendrével, mert itt Aquincum közelében kelleti egy hajóhad állomásnak lenni. Egy Baltán lelt mértföldmutató' és az líinerarium egybevetésével, továbbá a Notilia topographiai meghatározásával Kuzsinszky" Lugiót, sive Fiorentiát a mai Szekcsőnél állapítja meg, A Notitiában'' „Equités Dalmatae Florentiae/ Praefectus Legionis Secundae adiutritis partis inferioris Florentiae,

8 Praefectus classis liistricae Florentiae" jelzéseket találunk. Több feliratos kő is fordult elő, s Diocletian midőn 293-ban sirmiumi tartózkodása alkalmával ill járt, több rendeletet is bocsátott ki lugiói keltezéssel. Az akkor többször ismétlődő barbár betörések ellen két contra erődöt építettek a Duna balpartján. Egyiket Lugióval, másikat Malatával (később Bononia. ma Bánostor) szemben. Tudjuk, hogy Diocletian Róma helyeit Nicomediát tette fővárosává, s leginkább ott szeretett tartózkodni. Sirmiumba jövését Kuzsinszky ' is, meg Fröhlich is'" éppen az említett erődök építésével hozzák kapcsolatba. úgy került volna a császár Lugióba is, hogy az építkezést személyesen ellenőrizze esetleg sürgesse. Contra Florentiával kapcsolatban a Notifia" ezt 1 Konrád Miller. 2 244. (!'. Wesselingius.) 3 Budapest tört. I. 270—78. 4 C. 1 L. III S. 10646—3734. 5 Ókori Lex. I. 1125. 0 Seeek 193. XXX

III. 43. sz. 7 , 194. „ 53. „ * „ , „ 58, » n M. N. T CI.XVI

Ii l

u Arch. lilt. Ii. f. IX köt. 103. 1, — Römische inchkriften. Arch. Epigr. Mitth. XIV. 51. 1

1 Seeck 194. 1. 44. sz.