László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Pénzhamisítás

A Bebekek hamisítása 66 Pelsőci Bebek Ferenc és Imre Krasznahorkán, illetve Csorbakőn rendezett be komoly hamisító műhelyt, és vereteikkel valósággal elárasztották a Felvidéket. Bebek Ferenc Gömör és Abaúj főispánjaként, felső-magyarországi főkapitányként a környék vármegyéinek igazi ura volt, így lényegében 1540-ig a két uralkodó nem sok sikerrel tudta akaratát érvényesíteni Gömörben, Abaújban, Tornában, Borsodban vagy a Szepességben. A hamisítványok rézből, illetve bronzból készültek, és csak a felületüket ezüstözték. A nagy mennyiségű hamis verethez természetesen jelentékeny nyersanyagra volt szükség. Spervogel Konrád Eperjesi számadáskönyvében írja, hogy száznál is több templom harangját olvasztották be, köztük a hatalmas csetneki harangot is. Ezekből 1-2 latos pénzeket vertek ki a törvényes 8 lat ezüsttartalom helyett, így a pénznek mindössze negyednyi, sőt nyolcadnyi nemesfémaránya volt. A silány minőségű pénzeket persze nehezen fogadták el az emberek, erről tanúskodik Hain Gáspár Lőcsei krónikája is, miszerint ugyanez évben [1530] István király napján, Bebek Ferenc a lőcseieknek írott levelében azzal fenyegette meg őket, hogyha el nem fogadják az ő pénzdarabjait, melyeket igen silány voltuknál fogva mindenütt visszautasítottak, akkor ő majd 5000 törökkel jön a Szepességre, és elsőben is elpusztítja a városnak minden birtokát. Erről a pénznemről pedig azt mondták, hogy egy márkájában alig van 3 lat ezüst, holott 8 latnyit kellett volna tartalmaznia. Még ugyanez év augusztus 31-én küldött üzenetet Tornára Bebek Ferenc, hogy az ottani vásáron büntetés terhe mellett kötelesek elfogadni mindenféle pénzt. Csorbakő A 16. századi pénzhamisítás folyamatát a csorbakői vár különleges és teljes leletanyaga mutatja be. A várromra a véletlenül előkerülő gyengén ezüstözött rézlapkák hívták fel a figyelmet. 1928-ban Saád Andor folytatott jégkori barlangásatásokat a hegy oldalában, ahol felfigyelt ezen éremlapkákra. Ennek nyomán Leszih Andor kezdett ásatásokat a várban, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal 1944-ig tartottak. A helyiségekben termésréz, bronz olvadékrögök, hulladék réz- és bronzlemezek, összelapított puskagolyók, bronz karikák, kisebb tárgyak (csatok, gyertyatartók] mint nyersanyagok kerültek elő. Ezeket szürke redukált, illetve osztrák grafitos kerámiából készített öntőtégelyekben olvasztották ki. A tégelyeknek jellegzetes kör alakú feneke és háromszög alakú kiöntővel rendelkező szája van, hogy fogóval kiemelhetőek legyenek. Voltak egészen kicsi tégelyek, 19-20 mm-es fenékátmérővel, amelyekben az ezüstöt vagy az ónt olvasztották a bennük maradt salakanyag alapján. A nagyobbakban a bronzot olvasztották ki. A tégelyek a magas hőmérséklet következtében gyakran szinte teljesen megolvadtak. Az öntvényekből lapos lemezeket kalapáltak. Ezen vörösréz és bronz lemezeket 20-22 cm hosszú, vékony szalagokra vágták, és azokon egymástól pontos távolságra kör alakú lyukakat ütöttek vésővel. A leletek között nem volt olyan szalag, amelyik szabálytalan alakú lett volna, vagy a lyukak rendezetlenül követték volna egymást, mindez szakértelemről és a nyersanyaggal történő óvatos bánásmódról vall. Egy-egy ilyen szalagból 13-13 db éremlapkát ütöttek ki. Előfordult azonban, hogy néha nem kapott elég erős ütést a szalag, és így az érem nem esett ki belőle. 1391 db fémlapka került elő, ami a termelés jelentékeny mennyiségére utal. A lapkák kétféle méretűek voltak: a nagyobb 14-16 mm átmérőjű, amelyekből a dénárokat készítették, a kisebb 10-12 mm átmérőjű, ami obulus veréséhez szolgált. A pénzverés a korban általános kalapácsveréssel történt. A módszerre kiváló ábrázolást láthatunk a csehországi Kutna Hora Szent Borbála-templomának falfestményein vagy a Miksa császár életét bemutató Weisskunig metszetén. A veretek nem olyan élesek, mint az eredetiek, így elképzelhető, hogy az ezüstnél keményebb bronzra és rézre nehezebb volt oly erős ütést mérni, amely olyan élessé teszi a kivert érmeképeket, mint amilyenek a törvényes pénzeken vannak. A hamisítványo-