Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
M. G. Ivanova–K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda
1. Ez az egyik a tiéd, ez pedig a másik A harmadikkal válj eggyé! Az egyesüléskor légy gyönyörű, Kellemes légy a magas hazában az isteneknek. 2. Ó, vágtató ló, a tested, az a mindenható test, Küldjön áldást reánk, s védelmet neked! Te hajlíthatatlan, ki kész vagy az isteneket hátadon vinni, Váltogasd fényedet, mint a nap az égen! (RV. X. 56.) Ennek a Rigvéda himnusznak a fő témája a túlvilági utazás során a kozmikus téren keresztülvágtató, az égi fénnyel egybeolvadó, a Naphoz hasonlatos ló istenítése. A Rigvéda szerzői himnuszaikban különleges tisztelettel adóznak Agninak, a tűz, a családi tűzhely, az áldozati tűz istenének. Agni az égi tűz, más szavakkal a Nap. Hármas természetű, három fényű (RV III. 26. 7) 2 , három fejű (RV I. 146. I.), három erejű, három nyelvű (RV III. 20. 2.). A „háromlaki" állandó jelzőt alkalmazták rá. Egy nagy istenség három megjelenési formájáról szóló misztikus elképzelés az udmurtok vallási rítusában is tükröződik: a három áldozati tűz meggyújtása ez, amit ma is láthatunk. A három áldozati tűz megjelenik az Ellenfelek című néprajzi ihletettségű filmben is, amely Ulin Juri (Udmurt Köztársaság, Malája Purga járás) faluban játszódik 1928-ban. M. G. Hudjakov, a Lókultusz a Káma-vidéken című tanulmány szerzője szerint a három lófejet ábrázoló lemezes csüngők meglehetősen elterjedtek voltak az udmurtok között. Azt írja, hogy „...a lemezes csüngőkön jól visszatükröződően megfigyelhető nap-ló három részre osztása a három szférának (ég, föld, túlvilág) megfelelően, megvan az udmurt folklórban is". 3 Rendkívül figyelemre méltó egy másik tárgy: a fésű is (2. kép). A finoman csiszolt lemez felső részén „lombfűrészelő technikával" - mintha csak az egykori művész kezében ez a modern szerszám lett volna! - két egymás felé forduló kontúros ló alakot ábrázoltak. A fejük, lábuk, farkuk jól megkülönböztethetően rajzolódik ki. A lovak hátsó lábukon állnak és a diadalmas eksztázis állapotában vannak. Patáik alatt hullámzó tengert vagy folyót ábrázoltak. Erről rögtön Udmurtia egyik legszebb folyójának neve - a Valosura - jut eszünkbe, amely lefordítva Ló-folyót jelent. Az Udmurt Történeti, Nyelvészeti és Irodalmi Intézet gyűjteményében számos egyéb, agancsból készült, vízen úszó lovat ábrázoló tárgy van (3. kép). És számunkra, a lóról szóló népi mitológiát ismerő udmurtok számára az a legmegdöbRV - Rigvéda, III. Mandala, 26. himnusz, 7. sor vagy vers (a szerzők). 3 HUDJAKOV 1933, vip. 100. 26l. 46
