Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Novák Veronika (Vágsellye): Somorjai Iskoláink történelméből

SOMORJA ISKOLÁINAK TÖRTÉNELMÉBŐL Dr. Nóvák Veronika (Vágsellye) Csallóköz települései közül rendkívüli gazdag történelmi múltjával emelkedik ki Somorja. Első hiteles említése 1287-re tehető Zenthmarya néven.

1 Nevét valószínűleg Szűz Mária tiszteletére emelt templomáról kapta, mely legkésőbb a 13. század közepén készült. A város fejlődését nagyban befolyásolta a tatár pusztítás utáni német betelepítés. Az a tény, hogy a város temploma a 13. században keletkezett, arra enged következtetni, hogy a plébániai iskolája már valószínűleg a 14. században létezett, bár okleveles említéséről egyelőre csak a 16. századból tudunk. Az iskola korai voltára enged következtetni az a tény is, hogy a legrégebbi iskola a templom mellett helyezkedett el, s későbbi leírásából tudjuk, hogy boltíves épület volt.

2 A plébániai iskola létét annál is inkább feltételezhetjük, mivel Somorja már a 14. században több birtokot nyert ésZsigmond király 1405-ben szabad királyi városi rangra emelte, Pozsony mintájára. A város jelentőségére utal az a tény is, hogy kiváltságait több uralkodónk is megerősítette, igaz szabad királyi városi státuszát már a 15. században elvesztette, amikor I. Ulászló 1492. március 17-én elzálogosította a bazini Szentgyörgyi grófoknak és a 16. század második felétől a Pálffycsalád birtoka lett, és az oklevelekben mint kiváltságos mezőváros szerepel. Az iskoláról fennmaradt legrégibb oklevél 1593-ból származik. Rudolf császár ezen oklevéllel felmentette a somorjai plébániához tartozó prácsai és récsei határban található három szőlőst az esztergomi érseknek való tizedfizetés alól, hogy ezenszőlők jövedelme a helyi plébánia és iskola fenntartására fordíthassanak. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy a szaporodó török támadások következtében megrongált templom és iskola javítására fordították a már említett szőlők jövedelmét. Meglehetősen korán, már a 16. század közepén voltak Somorján református hitfelekezetű lakosok. Valószínűleg befolyásolta az a tény is, hogy a helyi lakosság egy része német volt. Az 156l-es vizitáció német prédikátort említ, de 1634-ben már a valószínűleg régebbi német prédikátoron kívül, magyar prédikátorról is szól.. Somorja rövid ideig a református püspökség székhelye is volt. A sóki zsinat 1619-es határozataiból kitűnik, hogy ez időben Somorján felsőbb református iskola létezett, amely a komáromi református egyházmegye hat felsőbb iskolájának egyike volt, s mint azt Kur Géza a Komáromi református Egyházmegye c. munkájában írja, "benne Syntaxis és Poétika volt tanítandó, úgy mindazon által, hogy a nyelvtan elemei sem hanyagoltassanak el".

7 Az iskola csak rövid ideig működött. Draskovics György vizitációjakor 1634-ben két tanítómester volt Somorján egy német és egy magyar. Az 1673-as vizitáció egy kántorról szól, akinek két diáksegédje volt. Ekkor a kántortanító a tanításért, csakúgy mint 1634-ben 45 aranyat kapott. A mester a vizitáció szerint minden hónapban kétszer az ecclesián 50