László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK A típus legfőbb jellemzője, hogy a gúlacsüngő oldallapjaira felforrasztott üres cellák körül, az éleken préselt gömbök sorakoznak. A gúla aljára három kisebb és egy nagyobb lemezgömb került, érintkező felületüket apró granulációsorok fedik. A fülbevalók fedlapján a sarkoknál és néha az oldalak közepén is keresztben vagy hosszában bordázott hengeres lemezdíszen préselt lemezgömbök ülnek. A függőt a fedlap közepére forrasztott hosszú, keresztben bordázott hengeres függesztőtaggal illesztették a fülkarikához. Ezek alsó és felső szélénél a forrasztás nyomait granulációk takarják. A Szegvár- Oromdűlő, 870. sírból származó, hasonló, bordázott tagú fülbevalótöredékhez feltehetően ilyen típusú gúlacsüngő kapcsolódhatott. (9. tábla 4) A Deszk-G, 15. sírból származó fülbevalópáron2 4 a Deszk-típusú fülbevalókra jellemző, bordázott szalagból hajlított hurokfület látjuk. (8. tábla 1) Ez az egyetlen függő, amelynek ezüst a fülkarikája, a többié aranyból készült. A függőtípus képviselőinek oldallapjait — egy kivételével — cloisonné szerű cellarendszer tagolja s egyben díszíti is. A geometrikus formájú cellákat különálló lemezekből alakították ki, és forrasztással állították össze a kompozíciót. Az erzsébetfalvi függőnél ezzel szemben áttört cellatechnikát (ájour) láthatunk, amelynél egy lemez áttörésével alakították ki a díszítést, s ezt a lemezt a cellafal tetejére forrasztották. (15. kép 6) A fülbevalók között a cellák kompozíciója alapján három változatot figyelhetünk meg. A változat Az oldalak közepén lévő háromszögletű cella belsejébe, annak oldalait érintő, kerek cella került. Ezt a konstrukciót 8 függőn láthatjuk. (8. tábla 3-10) В változat 3 fülbevalónál a háromszögletű cella belsejébe egy kisebb került, s annak sarkaihoz kerek cellák kapcsolódnak. Az alapkompozíció a peszéradácsi függőn látható. (9. tábla 5) A hasonló díszítésű másik két darabnál a kerek alakú cellák tömörek, kőbetétutánzatként hatnak. Az ismeretlen lelőhelyű függőnél ezek kisebb méretű, félgömbös rátétdíszítésként jelennek meg. (9. tábla 1) A rábapordányinál a kerek rekeszutánzatok körül granuláció vagy azt utánzó keret látható. (9. tábla 2) 2 4 A leltárkönyvi bejegyzésre hivatkozva Ormándy János három darabról tett említést (ORMÁNDY 1995, 153), ami azonban csak az egyik függő töredékes voltából adódott. Csallány Dezsőnek a sírról a terepen készített leírása szerint „feje mellett jobb felől a helyén fülbevaló (?) ezüst karikán, a másik legurulva fele a mel-C változat 4 fülbevalónál a háromszögű cella belsejébe több, érintkező kerek cellából álló kompozíció került. Az Erdélyből származó, de a düsseldorfi múzeum anyagából közzétett függőn három kerek cella van, (9. tábla 6) a többi darabon négy: egy középső, nagyobb körül a keret sarkaihoz illeszkedő három kisebb. (9. tábla 3, 7-8) Az alibunari fülbevalóknál a kisebb kerek díszek nem üres cellák, hanem azokba kissé domború, gyöngysorszegélyes aranylemezeket illesztettek, (15. kép 5) a rábapordányi fülbevalóhoz hasonlóan. Ezeken kívül még két egyedi celladíszes darab is van a típus példányai között. A Deszk-G, 15. sír fülbevalópárjára csak egy tagolatlan belsejű, háromszög alakú cella került, (8. tábla 1) míg az Inotáról származó függőnél a háromszög alakú cella közepére egy ellentétes állású kisebb háromszög alakú foglalat került. (8. tábla 2) Ha a fülbevalók csüngőtagjának méreteit nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy а В változat példányai nagyobbak (5,7-5,8 cm), mint a többi függő (3,5-4.6 cm). Ugyanakkor az egyes változatok előfordulásában területi elkülönülés nem mutatkozik. A Kárpát-medencéből 17 lelőhelyes és 2 ismeretlen helyről származó fülbevalót ismerünk. Lelőhelyeik két helyen mutatnak nagyobb leletkoncentrációt: a Dunakanyartól a Pesti-síkságon és a Köröstől délre, kicsivel túl a Maroson, a Tisza bal oldalán sorakoznak. (16. kép) A többi lelőhely szórványnak tekinthető. A lelőhelyes darabok között 11 esetben függőpárról van szó, 6 szóló darab. Eddig csak női sírokban fordult elő ez a típus, párosán viselték. A 17 lelőhelyes függő/függőpár közül 11 esetében a kísérőleletekről semmilyen információ nem áll rendelkezésre. A Szentes-Sárgapartról előkerült aranyfüggő elveszett, csak Csallány Dezső dolgozatából ismerjük fotóját.2 5 Z. Vinski munkájában a rajzos táblákon2 6 szerepel két olyan fülbevaló, (9. tábla 1, 3) amelyekről semmilyen információt nem sikerült összegyűjteni. Az ottani hivatkozások, amelyek a peszéradácsi függő 1905-ös publikációjára vonatkoznak, nyilván hibásak. Mivel egyik ismert fülbevalóval sem azonosíthatók ezek a darabok, ismeretlen lelőhelyűként szerepeltetjük őket. A fülbevalótípusnak kevés analóg darabját ismerjük, közülük kettő a Bizánci Birodalom peremterületéről származik; a Louvre-ba került egy Ciprusról (10. tábla 7)277 és egy másik az ukrajnai Ustie lén másik fele a lábánál.” (MFM Rég Ad. leltározatlan Csallány-hagyaték) 275 CSALLÁNY 1934, LXVIII. t. 6. 276 VINSKI 1955, Tab. III. 23, Tab. IV. 25. 277 VINSKI 1955, Tab. IV. 28. 123
