László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
LÁSZLÓ JÁNOS hető sáv alkotta valószínűleg a várba vezető út nyomvonalát. A kemény aljzat megakadályozta a kocsik kerekeinek és a lovak patáinak besüppedését, valamint a felszín megcsúszását is a domboldal irányában, esős időjárás esetén. Azonban tekintettel arra, hogy egy szekér számára ez még nem bizonyulhatott elegendően szélesnek, keleti irányban megszélesítették a nyomvonalat jó másfél méter szélességben (SE 21). (20. kép) A leletanyag: A kutatóárok meghatározó leletanyaga a vasszeg volt, nagy mennyiségben és különböző méretben kerültek elő. A legjelentősebb lelet egy reneszánsz kőfaragvány volt, (6. tábla 1) amely a felszínhez közel helyezkedett el. Figyelemre méltó a kő rendkívüli vékonysága, talán egy keresztosztatú ablak borítását képezhette. 20. kép: A 3. kutatóárok Abb. 20: Suchgraben 3 A VÁR JÖVŐJE Vitány vára jelenleg állami tulajdonban van, kezelője a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Ahhoz, hogy a műemléki falkonzerválás és a rom valamiféle hasznosítása megindulhasson, a tulajdonosi és kezelői hozzájáruláson kívül elengedhetetlenül szükséges a vár megközelíthetőségének kialakítása. A terepviszonyok ismeretében ez korántsem egyszerű feladat, hiszen bármiféle, a várhoz vezető út kiépítésekor tekintettel kell lenni más, például természetvédelmi érdekekre is. Első lépésként 2013 nyarán a Kuny Domokos Múzeum mint a megye régészeti emlékeiért felelős intézmény állapotfelmérést készíttetett a romról, a munkálatok vezetője Paál József építész volt.96 Ez a tanulmány a jelenlegi állapotok felmérése és rögzítése mellett javaslatokat tett a későbbi cselekvési irányokra, s lépésenként fogalmazta meg a várral kapcsolatos teendőket. Mindehhez természetesen anyagi források szükségesek, ezek előteremtése pályázatok és a tulajdonos, illetve vagyonkezelő bevonásával lehetséges. Lehetőségeikhez mérten a civil kezdeményezések is segíthetik a munkálatokat. Reményeink szerint a feltételek teljesülése esetén megindulhat az a folyamat, amelynek eredményeként a Vértes hegység egyik legnagyobb vára megmenekülhet az enyészettől, és a környék egyik vonzó turisztikai-idegenforgalmi célpontja lehet. László János Kuny Domokos Múzeum Tata E-mail: laszlo-j@freemail.hu IRODALOM ANJOU-KORIVIII (Szerk. Blazovich L.) Anjou-kori oklevéltár VIII. 1324. Budapest-Szeged 1994. ANJOU-KORI XII (Szerk. Almási T.) Anjou-kori oklevéltár XII. 1328. Budapest-Szeged 2001. ANJOU-KORI XXIII (Szerk. Piti F.) Anjou-kori oklevéltár XXIII. 1339. Budapest-Szeged 1999. BÉL Bél M.: Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Komárom vármegye. Tatabánya 1989, 68-69. BERTALAN 1998 Bertalan V: Bélyeges ausztriai edények Óbudáról. BudRég XXXII (1998) 181- 209. BOCSI 2006 Bocsi Zs.: Csókakő vár az írott források tükrében, különös tekintettel az Anjou korra. Arrabona 44/2 (2006) 51-66. BOROVSZKY 1907 (Szerk. Borovszky S.) Magyarország vármegyéi és városai. Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Budapest 1907. 96 KDM Régészeti adattár: 2013.13.
