Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban

Schmidtmayer Richárd BIRTOKLÁSTÖRTÉNET Tata először 1093 körül jelent meg az írott forrá­sokban az itt álló bencés apátsággal kapcsolatban. Különböző megfontolásokból Györffy György sze­rint az államszervezéskor élt Tata vagy Tadeus nevű főember alapíthatta az apátságot és így a települést is. Annyi bizonyos, hogy a tatai apát gyorsan nagy tekintélyt szerzett: többször járt el a pápa megbízá­sából. 1254 előtt a Csákok elfoglalták Tata birtokot, s ez követően az apátnak már nem sikerült Tatát visz­­szaszereznie8. A Csák nemzetség tagjai Tatát 1326-ig birtokolták, amikor több közeli birtokkal együtt Tolna megyei birtokokért cserébe a király kezébe adták9. A 14. század folyamán Csór nembeli Tamás, a korszak fontos személye is kapott Tatán malom­helyet és palotát, azonban a település királyi birtok maradt, mivel képviselői szomszédként jelentek meg a beiktatás folyamán.10 A század vége felé a hatalmát jelentősen megnövelő Csáktornyái Lackfi István ve­tette meg itt a lábát, aki 1386-ban a komáromi ispán­­ságot is megszerezte, egy évvel később pedig nádorrá választották. Több jel utal arra, hogy (egyik) birtok­központját Tatán próbálta kialakítani,11 az okleveles adatok mellett ezt mutatják a vár területén folytatott építkezések.12 Nem sokkal később Lackfi István szembefordult Zsigmonddal, aki árulása miatt 1397- ben meggyilkoltatta. Ezt követően Tata továbbra is Zsigmond királyé maradt, ahol vár építésébe kezdett. Bár Tata már eddig is központi szerepet látott el a térségben, a vár felépülte nagymértékben megvál­toztatta a településen élők életét, hiszen a mezőváros ezután egy uradalom központja lett, ráadásul egy királyi mellékrezidenciának is otthont adott. Tata vá­rát és uradalmát az 1420-as évektől honorbirtokként Rozgonyi István temesi ispán igazgatta, akinek fia végül 1440-ben zálogként meg is szerezte.13 Az 1440-es évek közepére a Rozgonyi-család másik ága szerzett tényleges hatalmat Tata, valamint a környe­ző várak és birtokaik felett. Egészen Rozgonyi János 1471-ben bekövetkezett haláláig a családnak sikerült megtartani a tatai uradalmat. Mátyás király ekkor szerezte meg a várat és a várhoz tartozó települése­ket.14 Mátyás nem sokkal halála előtt fiának, Korvin János hercegnek adományozta — többek között — Ta­tát is, aki hosszas alkudozások után 1493-ban átadta II. Ulászlónak.15 Ezután a mohácsi csatáig már királyi birtok maradt, igaz, ebben az időszakban, 1498-tól a király bizalmasának számító Korlátkövi Osvát, majd fia, Péter lett Komárom és Tata várnagya. Ezt követő­en II. Ulászló és II. Lajos már ritkábban keresték fel Tatát, de várnagyaik is a királyi udvarban töltötték idejük nagy részét.16 Bár az 1518-as bácsi országgyű­lés határozata alapján Tata és Komárom jövedelmeit a királynak vissza kellett volna szolgáltatni, erre nem került sor.1' Jól jelzi a Korlátköviek Tatához fűződő szoros viszonyát, hogy a várban található homokkőből faragott címerük,18 míg — talán a sors szeszélyéből adódóan — eddig más birtokosok, de még királyaink címere vagy címertöredékei sem kerültek elő. A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDESE ES SZERKEZETE A magyar városfejlődés egyik ismert formája, hogy a középkor hajnalán a város későbbi területén több különálló településmag, várossejt jött létre, és ezek a különálló elemek az idő elteltével összeolvad­tak. Erre a városok többé-kevésbé máig érzékelhető többmagúsága vagy történelmi városmagjuk sajátos alakja utal. A térben eredetileg elváló várossejtek mindegyike általában templomhoz kapcsolódott, ezért a több plébániaegyház jelenléte eleve többma­­gúságra utal. Tata esetében ezért lenne az összes templom pontos lokalizációja alapvető fontosságú. Természetesen voltak olyan városok is, ahol az össze­olvadásnak valamiféle jogi, netán földrajzi akadálya 8 GYÖRFFY 1987,458-459. •> VESZPRÉMI REG, 76. 10 DF 277277. " (Csáktornyái) Lackfi István a tatai birtokokra például: „in villa nostra Tata”(ZsO 1,257.) További a tatai tartóz­kodásokra legújabban: C. TÓTH 2009, 94-92. 12 B. SZATMÁRI 1974. 13 DL 13900. volt: az egyes városrészek különböző etnikumú né­pessége, különböző birtokosa, illetve a túlságosan tagolt domborzati vagy vízrajzi viszonyok. Előbbire jó példa lehet püspöki székvárosaink egy része, ahol a város különböző területei az újkorig a püspök, a káptalan és esetenként a király külön birtokában álltak (Esztergom, Győr, Eger). Utóbbira pedig álta­lában a jelentősebb folyóvizek által tagolt városokat szokták példának hozni: Budapest esetében a Duna, Szatmárnémeti esetében a Szamos évszázadokig aka­dályozta a városrészek egyesülését. Tata esetében is a vízrajz az egyik legfontosabb tagoló elem, de itt egy 14 KUBINYI1990,5, különösen a 9. jegyzet. 13 NEUMANN2010, 69. 16 Korlátköviekre és azok itineráriumára: NEUMANN 2007,194-199. II. Ulászló és II. Lajos tatai tartózkodá­sára: NEUMANN 2010, 78-80. 17 NEUMANN2007, 68. 18 A címer korszakolására: NEUMANN2010, 73-74. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom