Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd BIRTOKLÁSTÖRTÉNET Tata először 1093 körül jelent meg az írott forrásokban az itt álló bencés apátsággal kapcsolatban. Különböző megfontolásokból Györffy György szerint az államszervezéskor élt Tata vagy Tadeus nevű főember alapíthatta az apátságot és így a települést is. Annyi bizonyos, hogy a tatai apát gyorsan nagy tekintélyt szerzett: többször járt el a pápa megbízásából. 1254 előtt a Csákok elfoglalták Tata birtokot, s ez követően az apátnak már nem sikerült Tatát viszszaszereznie8. A Csák nemzetség tagjai Tatát 1326-ig birtokolták, amikor több közeli birtokkal együtt Tolna megyei birtokokért cserébe a király kezébe adták9. A 14. század folyamán Csór nembeli Tamás, a korszak fontos személye is kapott Tatán malomhelyet és palotát, azonban a település királyi birtok maradt, mivel képviselői szomszédként jelentek meg a beiktatás folyamán.10 A század vége felé a hatalmát jelentősen megnövelő Csáktornyái Lackfi István vetette meg itt a lábát, aki 1386-ban a komáromi ispánságot is megszerezte, egy évvel később pedig nádorrá választották. Több jel utal arra, hogy (egyik) birtokközpontját Tatán próbálta kialakítani,11 az okleveles adatok mellett ezt mutatják a vár területén folytatott építkezések.12 Nem sokkal később Lackfi István szembefordult Zsigmonddal, aki árulása miatt 1397- ben meggyilkoltatta. Ezt követően Tata továbbra is Zsigmond királyé maradt, ahol vár építésébe kezdett. Bár Tata már eddig is központi szerepet látott el a térségben, a vár felépülte nagymértékben megváltoztatta a településen élők életét, hiszen a mezőváros ezután egy uradalom központja lett, ráadásul egy királyi mellékrezidenciának is otthont adott. Tata várát és uradalmát az 1420-as évektől honorbirtokként Rozgonyi István temesi ispán igazgatta, akinek fia végül 1440-ben zálogként meg is szerezte.13 Az 1440-es évek közepére a Rozgonyi-család másik ága szerzett tényleges hatalmat Tata, valamint a környező várak és birtokaik felett. Egészen Rozgonyi János 1471-ben bekövetkezett haláláig a családnak sikerült megtartani a tatai uradalmat. Mátyás király ekkor szerezte meg a várat és a várhoz tartozó településeket.14 Mátyás nem sokkal halála előtt fiának, Korvin János hercegnek adományozta — többek között — Tatát is, aki hosszas alkudozások után 1493-ban átadta II. Ulászlónak.15 Ezután a mohácsi csatáig már királyi birtok maradt, igaz, ebben az időszakban, 1498-tól a király bizalmasának számító Korlátkövi Osvát, majd fia, Péter lett Komárom és Tata várnagya. Ezt követően II. Ulászló és II. Lajos már ritkábban keresték fel Tatát, de várnagyaik is a királyi udvarban töltötték idejük nagy részét.16 Bár az 1518-as bácsi országgyűlés határozata alapján Tata és Komárom jövedelmeit a királynak vissza kellett volna szolgáltatni, erre nem került sor.1' Jól jelzi a Korlátköviek Tatához fűződő szoros viszonyát, hogy a várban található homokkőből faragott címerük,18 míg — talán a sors szeszélyéből adódóan — eddig más birtokosok, de még királyaink címere vagy címertöredékei sem kerültek elő. A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDESE ES SZERKEZETE A magyar városfejlődés egyik ismert formája, hogy a középkor hajnalán a város későbbi területén több különálló településmag, várossejt jött létre, és ezek a különálló elemek az idő elteltével összeolvadtak. Erre a városok többé-kevésbé máig érzékelhető többmagúsága vagy történelmi városmagjuk sajátos alakja utal. A térben eredetileg elváló várossejtek mindegyike általában templomhoz kapcsolódott, ezért a több plébániaegyház jelenléte eleve többmagúságra utal. Tata esetében ezért lenne az összes templom pontos lokalizációja alapvető fontosságú. Természetesen voltak olyan városok is, ahol az összeolvadásnak valamiféle jogi, netán földrajzi akadálya 8 GYÖRFFY 1987,458-459. •> VESZPRÉMI REG, 76. 10 DF 277277. " (Csáktornyái) Lackfi István a tatai birtokokra például: „in villa nostra Tata”(ZsO 1,257.) További a tatai tartózkodásokra legújabban: C. TÓTH 2009, 94-92. 12 B. SZATMÁRI 1974. 13 DL 13900. volt: az egyes városrészek különböző etnikumú népessége, különböző birtokosa, illetve a túlságosan tagolt domborzati vagy vízrajzi viszonyok. Előbbire jó példa lehet püspöki székvárosaink egy része, ahol a város különböző területei az újkorig a püspök, a káptalan és esetenként a király külön birtokában álltak (Esztergom, Győr, Eger). Utóbbira pedig általában a jelentősebb folyóvizek által tagolt városokat szokták példának hozni: Budapest esetében a Duna, Szatmárnémeti esetében a Szamos évszázadokig akadályozta a városrészek egyesülését. Tata esetében is a vízrajz az egyik legfontosabb tagoló elem, de itt egy 14 KUBINYI1990,5, különösen a 9. jegyzet. 13 NEUMANN2010, 69. 16 Korlátköviekre és azok itineráriumára: NEUMANN 2007,194-199. II. Ulászló és II. Lajos tatai tartózkodására: NEUMANN 2010, 78-80. 17 NEUMANN2007, 68. 18 A címer korszakolására: NEUMANN2010, 73-74. 192
