Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fehér Csaba: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban (Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához)

A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN Géza mint az ülés elnöke nyitó beszédében a nagyhatalmak és különösen Benes külügyminiszter éles bírálata mellett kifejtette, hogy a Népszövetséggel és annak munkájával a magyarságnak semmi oka sincs elégedettnek lenni. A Népszövetség ugyanis csupán elvben helyezi a jogot az erőszak helyébe. Ezáltal csupán elvben szünteti meg „a nagyok és kicsinyek között létező fizikai különbséget és propagálja azt, hogy a jog és az igazság erkölcsi kategória, amely relativitást nem ismer, hogy a jog és az igazság ereje nem attól függ, hogy ki mondja azt, gyönge mondja-e, vagy erős, mert a jog mindig jog és az igazság mindig igazság". Szüllő szerint a Népszövetség nem más, mint a győztesek szervezete a legyőzöttekkel szemben. Tényként konstatálja, hogy a Népszövetség az esetek többségében „gyenge az erősekkel [...] és erős a gyengékkel szemben"

1

3 A korabeli Európa Trianonban született nemzetiségi gondjait és az ebből fakadó magyar politika lényegét a felvidéki magyarok külügyminisztereként is emlegetett Szüllő Géza 1930. szeptember 3-án Genfben az Európai Nemzetiségek Kongresszusán a következőképpen ecsetelte: „Politsnak igaza van: A béke előbbre való, mint az igazság. Azonban ha a fejemet beleszorítják a présbe, akkor hiába nyugtatnak meg szép szavakkal, és hiába adják nekem a jó tanácsokat, hogy alkalmazkodjam. Amíg ki nem szabadulok, addig nem tudok mit kezdeni a jó tanácsokkal. Különös, hogy a nagyvilág eddig nem értette meg a kisebbségek helyzetét. A többségi világ nem akarja, vagy nem tudja megérteni sérelmeinket. Ők a világ problémáit a páneurópai eszmével akarják megoldani. Azonban a páneurópai eszme is csak okkult gyógyszer, amely a betegséget ráolvasással akarja gyógyítani, így megelégszik annak leplezésével. Pán-Európába eljutni csak úgy lehet, ha eltöröljük a fajok sajátosságait, a nemzetek létének emlékét és az államok történetét. Azonban ha a történelmet nézzük, akkor láthatjuk, hogy az ilyesféle állam soha nem tudott Európában létrejönni. Aki tagadja nemzetiségét, az tagadja Európa történelmét is. Lehetséges, hogy sikerül az emberiségre ráerőszakolni egyetlen nyelvet, egyetlen szellemet, egyetlen becsvágyat, és talán az emberi sorsoknak is nagyobb sikerei lehetnek: ez azonban ellenkezik a természettel. - Azt vetik a szemünkre, nekünk kisebbségeknek, hogy a világ gyújtogatói vagyunk. Nem az a kötelességünk, hogy bókokat mondjunk a nagyoknak, hanem, hogy keressük az igazságot, még hogyha ez az igazság egyeseknek kellemetlen is. E fórum előtt újra kijelentem, hogy amíg a jogos követeléseink meghallgatásra nem találnak, amíg a világot nem az igazság és méltányosság alapjára helyezik, addig az elégedetlenség eleme leszünk. Ugyanis a világbéke a világ elégedettsége." A két világháború közötti Csehszlovákiában az oktatásügyi, a nyelvi, a kulturális, gazdasági-mezőgazdasági és szociális elnyomás mellett komoly magyarellenes tendenciák mutatkoztak az egyházpolitikában is. A Népszövetségben, illetve az Európai Nemzetiségi Kongresszuson számos, a kisebbségeket érintő probléma mellett a vallási és egyházügyeket is fel lehetett vetni. Ezek „megoldására" vagy csupán a párbeszéd alkalmazására sokkal kevesebb esély volt, mivel ebben a Vatikán mellett kizárólag a csehszlovákiai egyházak, főleg a katolikus egyház belügyeibe és kompetenciáiba durván beavatkozó csehszlovák hatalom volt a partner. A trianoni békediktátum következtében meghúzott határokkal a korábbi államhatárok mellett az egyházkerületek határai és struktúrái is szétestek. A felvidéki magyar egyházak előtt csupán két út volt lehetséges. Az egyik a tüntetőleges befelé fordulás, illetve az elzárkózás, a másik pedig a megegyezéses kiútkeresés, illetve a nyitás.

1

4 A helyzetfelismerésből és az elemzésből megfogalmazódott politikai érdek a megegyezést predesztinálta, bár ennek megvalósítása jelentette a legnagyobb kihívást, mivel kisebbségként igen nehéz egy olyan többséggel kompromisszumot kötni, amely mindenáron be akarja olvasztani a kisebbséget. Csehszlovák részről a keresztényi szeretetet, megértést, szolidaritást és egységet felülírta az egyházat is átható, illetve támadó állami nacionalizmus. A Felvidéken berendezkedő csehszlovák államhatalom legnagyobb tömegeket maga mögött tudó ellenségének a magyar közösséget erősítő, összetartó és a lehető leggyorsabban újraszervezni képes katolikus egyházat tartotta. Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás a szlovákiai magyarok számát a mai Szlovákia területére 637 183 főben határozza meg. A magyar katolikusok száma 450 000 fő, vagyis a magyar nemzetiségű népesség 70,3%-a.

1

5 A korabeli Csehszlovákiában 311 magyar katolikus plébánia működött, a Trianon előtti Magyarországon e részeken hét püspökség szerveződött."' A magyar nemzetiségű, illetve érzelmű felvidéki püspökök többsége a megszállás elől Magyarországra menekült, a helyükön maradottakat pedig az Andrej Hlinkának az egyház adminisztratív szakadását elő1

3 SZÜLLŐ 1928, 488. 1

4 MOLNÁR 1998, 208. 1

5 GYURGYÍK2000,58. 1

6 Esztergom, Nyítra, Besztercebánya, Szepes, Rozsnyó, Kassa, Szatmár. A magyar katolikus hívők többsége az esztergomi, a rozsnyói és a kassai egyházmegyék Csehszlovákiához csatolt területeinek déli részén élt. 149