Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Prohászka Péter: Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez

Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez Prohászka Péter (Esztergom) A 3. század középső harmadától mind a limes mentén, mind pedig a provinciákban a Római Birodalmat ért súlyos támadások következtében megkezdődött a katonai táborok mellett a polgári települések megerődítése.

1 A germán népek támadásai súlyos problémát okoztak az egyre nagyobb gondokkal küzdő római hadseregnek, mivel a rendelkezésre álló erők nem voltak elegendőek az igen hosszú határvonal teljes körű védelméhez. A limest áttörő barbár csoportok támadásai ekkortól már nem csupán a határtartományokat sújtották, hanem a határtól távol fekvő Galliát, a balkáni görög provinciákat, sőt - mint azt az alamannok 254. majd 270. évi támadása jelzi - még magát Eszak-Itáliát ts." A dunavidéki tartományokat különösen sújtotta a birodalom védekezőképességének meggyengülése, amit a kormányzat a települések megerősítésével és katonai erődök létrehozásával igyekezett orvosolni. A 3. század utolsó harmadától, majd egy évszázadon keresztül mind a régebbi erődök átalakításával, modernizálásával, mind pedig újak építésével próbálták megoldani az Itália védelme szempontjából kiemelt jelentőségű Pannónia védelmét. Erődök egész láncolatát építették ki a Dunakanyarban és környékén,

3 melyekhez a tartományok belsejében található további erődök (Környe, Ságvár, Heténypuszta),

4 illetve megerősített települések (Sopron, Keszthely, Pécs) nyújtották a hátországot.

5 Az erődök datálását és az egyes építési periódusok elkülönítését azonban napjainkig sem tudta megnyugtatóan tisztázni a kutatás, így mind a kapu-, mind a sarok- és oldaltornyok kialakításánál eltérő elképzelések figyelhetőek meg.

6 A közép-dunavidéki erődök és erődített települések között fekvése és az építészeti elemek alkalmazása szempontjából sajátos helyet foglal el a Dunakanyarban, a Dunától mintegy 3,5 km-re fekvő Tokod várbereki erőd. (1. tábla 1-2.) A késő római erőd mellett, attól északra egy koracsászárkorra (1-2. századra) datálható település házai kerültek elő, valamint a Várberektől délre, az országút mellett egy késő római temető részletét tárták fel (I. tábla l.).

7 1 PETRIKOVITS 1976, 546-547. 2 PETRIKOVITS 1976, 546. 3 SOPRONI 1978, 15-96.; BARKÓCZI-SALAMON 1984, 147-187.; SOPRONI 1985, 53-84. 4 SOPRONI 1978, 138-150.; BARKÓCZI-SALAMON 1984, 168-175.; SOPRONI 1985, 17-21. 5 SOPRONI 1978, 142-146.; BARKÓCZI-SALAMON 1984, 168-169. 6 VISY 2000, 105-107. 7 MRT 5, 331-339. (Erzsébetakna) és 341-344 (Várberek); KELEMEN 1981, 13-36.; PROHÁSZKA 2005.