Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

A gyűjtemény nyilvántartása, feldolgozottsága, állagvédelme A tatai múzeum néprajzi gyűjteményének nyilvántartása rendkívül hullámzóan alakult. Az elkülönült néprajzi anyag első leltárkönyvét csak 1976 december 14én nyitotta meg a múzeumban rövid idő alatt is komoly munkát végző Verebélyi Erika. A leltárkönyv vonatkozó rovata szerint ő végezte el a korábbi közös leltárkönyvből a néprajzi anyag kiválasztását és átmásolását is. A korábbi néprajzi tárgyakat a közös leltárkönyvből válogatva különítették el a többi gyűjtemény anyagától. Ez a válogatás, utólag, egyes esetekben véletlenszerűnek tűnik. Sajnálatos módon semmilyen nyom nem maradt a válogatás szakmai szempontjainak kidolgozásáról, lebonyolításáról. A hazai múzeumokra vonatkozó nyilvántartási rendelkezések 1950-től napjainkig gyakorlatilag kisebb módosításokkal érvényesek. A néprajzi anyag nyilvántartására szolgáló 8 pontos leírókarton, a földrajzi és tárgyi mutatók rendszere több, mint fél évszázada működik. Ezeknek a rendelkezéseknek a kidolgozásában Fél Edit franciaországi tapasztalatai meghatározó szerepet játszottak.'

3 A tatai múzeum gyűjtőterületén is kiemelkedő értékű terepmunkát végző Fél Edit kutatásait közvetlenül is dokumentálja a néprajzi gyűjteményben őrzött, általa gyűjtött dohánytartő.

41 A gyűjteményeket kezelő muzeológusok nem fektettek egyforma súlyt a leltárkönyvek illetve a nyilvántartás más formáinak kidolgozottságára. Egyes időszakokban a leltárkönyvi bejegyzések csupán minimális információt hordoznak. A tatai múzeum néprajzi gyűjteményéhez tartozó leltárkönyvek között található sajnálatosan hanyagul és hiányosan vezetett is. Az Antoni Judit által az 1980-as években kezelt gyűjtemény minimális tárggyarapodása gyakorlatilag használhatatlanul dokumentálódott. Előfordulnak a leltárkönyvben üresen hagyott oldalak, sorok és egyes esetekben a puszta leltári szám utal egy tárgy nyilvántartására, annak még csak megnevezése nélkül is. A hiányos nyilvántartás egyes esetekben sokirányú és kiterjedt utólagos kutatással pótolható. Egyes esetekben a vásárlásnál többé-kevésbé olvashatóan kitöltött vásárlási bizonylat segítségével legalább a lehetséges tárgyak csoportját sikerült lokalizálni. Teljes hiánypótlást csak egy múlhatatlanul szükséges kiterjedt revízió képes elérni, amihez viszont elsősorban a raktári feltételeket kell előzetesen megteremteni.

45 A múzeumi nyilvántartás leltárkönyvet kiegészítő elemei közé tartoznak a leírókarton és a különböző utaló kartonok, amelyek elősegítik a gyűjteményi anyag« Vö. FEJŐS 2000, 37. 44 Pl. FÉL 1941. A medve alakú kerámia dohánytartó raktárrendezés során került elő. A belsejében találtam rá Fél Edit eredeti adatokat megőrző feljegyzésére. ^ 1993 után a néprajzi gyűjtemény nyilvántartására szolgáló leltárkönyvek különböző irattárakban, épületekben kerültek elő. Mivel éveken keresztül a legalaposabb keresés sem bukkant az ún. I. leltárkönyvre, Kemecsi Lajos elvégezte a korai közös leltárkönyvben szereplő néprajzi tárgyak kimásolását egy újba. Gyakorlatilag Verebélyi Erika után másodszor készült el a visszamenőleges első leltárkönyv. Az már a véletlen játéka, hogy a pótlás befejeztet követően váratlanul előkerült az elveszettnek hitt leltárkönyv is. 202