Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

ben igazolható a múzeum gyűjtőterületén kívüli eredet. 3 A gyűjtemény fejlődésében a jelentős gyarapítások elsősorban ajándékozás révén valósultak meg. A nemzetközi gyűjtemény alapjait megvető Juszkó Béla hagyatékának jelentős része a magyar néprajzi anyag közé került. Az elsősorban pásztorfelszereléseket tartalmazó anyag származási helye bizonytalan, csak kivételesen adatolható Nógrád megyei eredet.

14 A tatai gyűjtemény alakításában esetlegesen játszottak szerepet a gyűjteményt kezelő kutatók koncepciói, preferenciái. Körmendi Géza után 1969-ben Igaz Mária,

15 majd később mindegyik, a gyűjteménnyel kapcsolatba került muzeológus fejlesztette a tatai fazekasság emlékanyagát. A múzeum gyűjtőterületén lévő szlovák nemzetiségű településeken folytatott gyűjtőmunkát 1970-72-között Győrfy Imréné. Részben az ő kutatásait folytatta a népviselet iránt is érdeklődő Balogh Judit bánhidai gyűjtései esetében, mikor a ruhadarabok szlovák elnevezéseit is rögzítette. Ő 1972 és 1976 között dolgozott a tatai múzeum munkatársaként. A múzeumban 1972-től dolgozó Fatuska János elsősorban német nemzetiségű településeken gyűjtött tárgyakat, közte tatai kerámiát is. A szlovák és német kutatások és gyűjtések szoros kapcsolatban álltak a Kuny Domokos Múzeum egységeként 1973-ban, a Miklós malomban megnyílt Nemzetiségi Múzeum új állandó kiállításának előkészítésével. 1975-76-ban a Balogh Judit távozása után a múzeumhoz került Verebélyi Erika leltározta be, a korábban a néprajzi gyűjteménybe ismeretlen időben és módon bekeililt tárgyakat. Elsősorban a gazdag kerámiaanyagot dokumentálta.

17 1975-től éveken keresztül rendszeresen gyarapodott a gyűjtemény eredetileg Izsáról származó tárgyi anyaggal. A Tatára áttelepített Kurucz Andrástól Fatuska János gyűjtötte-vásárolta a gazdag viselet és textil anyagot. 1977-ben is folytatódott a raktárrendezés során előkerült ismeretlen eredetű tárgyak nyilvántartásba vétele.

18 A hetvenes években felgyorsult a kézműveshagyományok emlékanyagának szisztematikus gyűjtése. Fatuska János vásárolta a múzeum részére a tatai szíjgyártó- illetve a nagytagyosi eredetű kovácsműhely felszereléseit.

19 Ismeretlen eredetűként kerültek a leltárkönyvbe még ugyancsak 1977-ben egy kádárműhely szerszámkészletének darabjai.

20 Verebélyi Erika 1979-es távozása után a gyűjtemény gyarapodása gyakorlatilag megállt. A múzeum munkatársaként a nyolcvanas években megszakításokkal te13 67.3.1. - 67.3.33. így pl. Zala megyéből. [/f A festészetében is meghatározó romantikus pásztorélet eszközanyaga Juszkó Gyulától származó ajándékként került a múzeumba. Feltételezhető, hogy a komoly anyagi értéket jelentő nemzetközi néprajzi anyag megvásárlását követően, mintegy ráadásként szerezte meg a múzeum. 15 2 hónapos szerződéssel alkalmazta a múzeum Igaz Máriát, aki az 1969-es munkajelentés szerint is „néprajzi anyagot gyűjtött, leltározott és rendezett". 16 1970-ben időszakosan a múzeumban dolgozott Mészáros Júlia is, aki Környén, Vértestolnán és Dunaszentmiklóson végzett néprajzi gyűjtést a munkajelentés szerint. 17 75.1.1.-5.195.1. 18 kerámia anyag 77.23.1.-77.107.1. 19 Szíjgyártó műhely 77.40.1.-77.40.197. kovácsműhely: 77.41.1.- 77.51.20. 20 kádárműhely: 77.45.1. 192