Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

alábbiakat nyilatkozta: „.... bátor vagyok a nagy-igmándi szénsavas keserüsó vizét és készítményeit a t. orvosi közönség becses figyelmébe, továbbra is még jobban ajánlani. '

9 Schmidthauer Antal gyógyszerész 1816-ban született Nagyberecsken. 1843-ban költözött Komáromba, ahol megvette az 1789-ben alapított „Megváltó" (Salvator) gyógyszertárat.

10 A keserűvíz-forrás felfedezése alapvetően megváltoztatta életét: 1863-ban tulajdonába vette a legelőket (összesen 42 kh területet), kútvállalatot alapított

11 (3. kép) és Igmándi keserűvíz néven forgalomba hozta a kutakból kitermelt gyógyvizet. A gyógyszertári munka mellett azzal kísérletezett, hogyan lehetne a nagyigmándi forrás gyógyhatású vizét minél jobban felhasználni.

12 Kutatásai során - amelyeket részletesen publikált a Gyógyszerészeti Hetilapban

13 kétféle készítményt kísérletezett ki az igmándi keserűvízből: egyrészt a nagyigmándi forrás-sót, másrészt a nagyigmándi pezsgő-porokat. A nagyigmándi forrás-sót a víz mesterséges elpárologtatásával nyerték. Hatása hasonló volt a vízéhez, de mivel annál tömörebb - nem volt benne szénsav -, székürítő tulajdonsága valamivel fokozottabb. E forrás-só mindenféle gyógyászati szempontból alkalmas volt a karlsbadi forrás-só helyettesítésére. A sót „1/4fontos czélszerü fadobozokban''70 krajczárért árulták. A nagyigmándi pezsgő-porokat az akkor divatos ún. Seidlitz-féle pezsgő-porok helyettesítésére kezdte el Schmidthauer Antal készíteni. Az eredmény - a vizsgálatok szerint - egy annál nagyobb gyógyhatású pezsgő-por lett. A pezsgő-porok „12 port tartalmazó csinospapir dobozban- voltak - kaphatók; ára Ißt." A só és a pezsgő-porok mellett természetesen a gyógyvizet is árulták „három meszelytfoglaló és rendes módon bedugaszoltpalaczkokban"25 krajczárért (4. kép).

14 Az Igmándi keserűvíz vállalatnál, az 1863-as megalakulása után hamarosan évi 1 M palackot forgalmaztak. Ennek 70-80 %-a belföldi, 20-30 %-a külföldi fogyasztásra ment (5-7. kép).

15 A keserűvíz nagybani árusítása azonban kétség kívül Schmidthauer Antal fia nevéhez fűződik: Schmidthauer Lajos 1853-ban született Komáromban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1873-ban szerzett gyógyszerész oklevelet. Először édesapja mellett kezdett dolgozni, majd önállósította ma9 VEREBÉLYI 1865, 26510 Az eredeti gyógyszertár a mai Jókai utca 3. sz. alatt volt. Schmidthauer Lajos a 9- sz. alatt épített új patikát, majd ez maradt a családi ház, és ez lett a Keserűvíz Vállalat központi irodája is. A gyógyszertár a század elején all. számú sarokházba költözött: MÁCZA 1992, 38. 11 7 kutat a Csicsó nevű legelőn, 4 kutat a Libárdi ér mellett létesített: SURÁNYI 1989, 2. 12 Schmidthauer Antal 1888. január 3-án halt meg Komáromban. 13 SCHMIDTHAUER 1863. 14 VEREMÉLYI 1865, 265-268. 15 SURÁNYI 1989, 2. 299