Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Szíj Béla: Jókai Mór és a képzőművészet

JÓKAI MÓR ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZET Dr. Szíj Béla (Magyar Nemzeti Galéria) Jókai Mór regényeiben, elbeszéléseiben és kivált önéletrajzi írásaiban gyakran találkozunk olyan részletekkel, amelyek az írónak a képzőművészethez fűződő kapcsolataira is rávilágítanak. Az általa szerkesztett folyóiratokban olvasható írásai, műkritikái és tárlatismertetései vagy azok a művészeti tanulmányok, amelyeket más szerzőktől adott közre, szintén ékesen tanúsítják ezirányú érdeklődését. Ezekre gondolva könnyen megérthetjük, hogy fiatal korában szívesen rajzolt és festett, sőt volt idő, amikor a festőművészi pályára való felkészülést vállalta volna legszívesebben. Bizonyára sok embert érdekel, hogy milyen rajzai és festményei maradtak az utókorra, s hogy miképp őrizte meg a képzőművészettel való kapcsolatát akkor is, amikor már véglegesen eldőlt, hogy író lesz. Miközben választ keresünk ezekre a kérdésekre, igyekszünk felkutatni és megvizsgálni minden rajzát és festményét a rájuk vonatkozó adatokkal és megállapításokkal együtt. Azután arra törekszünk, hogy bemutassuk azokat a rajztanárokat és mestereket, művészeket, akik tanították őt, vagy akiknek az alkotásaiból ismereteket meríthetett saját kifejezőkészségének megalapozásához. Nemcsak azonban a mestereknek a rajzaira és festményeire kell tekintettel lennünk, akiket bizonyosan vagy föltehetően ismert, hanem lehetőleg minden olyan forrásra - könyvre, folyóiratra, levélre - is, amelyből bármi mesterségbeli (anatómiai, fíziognómiai, lélektani, vagy akár vegyészeti, például az olajfesték keverésével kapcsolatos) ismereteket szerezhetett. Figyelembe kell vennünk a korabeli műkritikákat és művészeti híreket, a könyvekben és folyóiratokban megjelent mindama képzőművészeti mellékleteket és illusztrációkat, amelyek szintén forrásai lehettek tájékozódásának. De nemcsak azokat az írásműveket idézzük fel, amelyekben ő talált ismereteit elmélyítő és alkotóképzeletét serkentő olvasnivalót, hanem olyan saját írásaiból és följegyzéseiből, olyan saját leveleiből és közreadott visszaemlékezéseiből is részleteket mutatunk be, amelyek összefüggenek rajzaival és festményeivel, vagy általában a képzőművészettel. Munkánk során felhasználjuk az előttünk járó kutatóknak s persze Jókai családtagjainak, barátainak és ismerőseinek a megállapításait és adatait is. A mai kutatók közül elsősorban a rajzoló és festő Jókai legjobb ismerőjének, Vayerné Zibolen Ágnesnek a munkásságát említjük meg már most elöljáróban, mégpedig mint olyat, amelynek minden részletét felhasználjuk írásunkban. Ugyancsak felhasználjuk a szépirodalmi életmű legjobb ismerőjének, Nagy Miklósnak a kutatásait, valamint a Jókai-művek kritikai kiadásán dolgozó irodalomtörténészeknek az adatait és megállapításait. Ebben a közleményünkben - helyszűke miatt - Jókainak csak a fiatalkori munkásságával foglalkozunk, s határt 1845-1846 táján, vagyis az író első regénye, a Hétköznapok elkészültének idején húzzuk meg. Az első rajzi emlékek 1835 tájáról ismeretesek, következésképp mintegy tíz esztendőt tekintünk át. Ez alatt az idő alatt megmutatkozott Jókainak a művészpálya iránti határozott vonzódása, a valóságos művészi tevékenysége, ezenkívül az is sejthetővé vált, hogy a későbbiek folyamán milyen formában tartja majd ébren a képzőművészettel való kapcsolatát. 179