László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

NEUMANN TIBOR: A tatai vár és urai a Jagelló-korban

hír, amelyről levelében Bakóc Tamás bíboros tájékoztatta Kanizsai György

7 nándorfehérvári bánt 1503 szeptemberében: „a királyi felség a királynéval együtt mulatság céljából Visegrádra, majd Esztergomba, Tatára és Komáromba fog jönni" f' Másfelől a két váruradalomból származó terményeket és jövedelmeket a budai királyi udvar ellátására fordították, amit mi sem igazol jobban, mint hogy

7 a királyi udvar élelmezéséért felelős tisztségviselő, a királyi sáfár (dispensator) többek között a két uradalomból az udvarba terményeket fuvarozó kocsisok elöljárója is volt." Mindkét funkcióra számos példát találunk a híres 1494-1495. évi királyi számadáskönyvben.

1" Az ebben olvasható adatok azt a benyomást keltik, hogy az uralkodó többször kereshette fel Tatát - és a többi Buda környéki, vadászatra alkalmas helyet -, mint ahogy azt a fennmaradt oklevelekből gondolnánk, azaz egyes itteni tartózkodásáról a források hallgatásából adódóan nem értesülünk." A legtöbb ismerettel az 1495. évi tatai vadászatokról rendelkezünk. A számadáskönyv egyik július 5-i bejegyzésében olvashatjuk a hírt, hogy „az uralkodó Tatára és más helyekre készül utazni vadászatra",

4" bizonyára hogy kipihenje a május és június folyamán Budán tartott országgyűlés fáradalmait.

41 A tatai utazás terve már június utolsó napján készen állhatott, hiszen ekkor két ajtónállót a komáromi-tatai várnaggyal együtt előreküldtek Tatára „a királyi felség ügyeiben ",

4

2 azaz nyilván azért, hogy előkészítsék a helyszínt az uralkodó és kísérete fogadására.

4

1 A fővárost minden bizonnyal július 6-án hagyták el, amikor a kincstartó jelentős mennyúségű malváziai bort adott át az uralkodó bizalmasának „a királyi felség útjára". Az előző napon a királya sáfár megjavíttatta a „Tatáraés Komáromba menő", az utazás során igénybe vett két szekeret is.

4'

1 Az ezt követő napokban még többször találunk utalást a király távollétére,

4" mígnem két és fél héttel később, egy július 23-i bejegyzés hírül nem adja, hogy e napon hazatért Tatáról.

4' A következő hónap sem telt el vadászatok nélkül: az uralkodó augusztus közepén a csepeli szigetet, míg egy héttel később Isaszeget és Mogyoródot kereste fel kíséretével.

4

1 A hónap végén a király ismét felkerekedett Budáról, ezúttal azonban távollétét hosszabb időre tervezte: augusztus 28. és szeptember 9. között először Visegrádon vadászott, ahonnan Tatára (szeptember 14.), majd Gesztesre (szeptember 17-20.) vonult udvartartásával. Innen vissza se tért a fővárosba, hanem Csákvár érintésével elindult a Délvidékre.

4

9 A király e vadászatokra népes kísérettel indult. Mindkét útján mellette találjuk Mátyás király unokatestvérét, Vingárti Geréb Péter országbírót,

1" a második tatai kiruccanás idején pedig a későbbi kancellárt és esztergomi érseket, Szatmári György királyi titkárt,

1' valamint az uralkodó egyik legfőbb bizalmasát, Bradács Lőrinc kamarást.

1

2 Elkísérték természetesen a királyi konyha szakácsmesterei és elöljárójuk, az élelmezés megszervezéséért fele70