Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira
TISZAMLAG V. Az állatvilágból vadállatok közül: farkas, róka, nyul. Háziállatokból: szarvasmarha, ló, sertés, juhtenyésztést láthatunk bőven. A madarak közül a házi szárnyasok: tyúk, lud, pulyka, kacsa eladásra is tenyésztetnek, a vadmadarak számtalan faja, mint például varjú, csóka, daru, gém, vadliba, kacsa, mocsáros vidéken a gólya és az éneklők sok neme, mint a pacsirta, fecske élnek seregestől. Az Alföld lakosai anyanyelv szerint főleg magyarok, de vannak németek, tótok, oláhok, szerbek, kik azonban mind magyar állampolgárok, mert a magyar told kenyerét eszik és magyar törvények alatt élnek. A műveltség a magyaroknál olyan, hogy más nemzeté sem külömb, irni olvasni általában mindenki tud. Vallás szerint a magyarok: ref. és rom. kath., de a többi nyelvűek ág. ev., gör. kath. és izraeliták. A Nagy-Magyar-Alfold megyéinek legnagyobb városai: Budapest, Szeged, Szabadka, Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Arad, Nagyvárad, Újvidék, Szatmár, Baja. Magyarország feloszlása, kerületei és kapcsolt részei. Ha megyénkből kiutazunk, más megyébe érünk. Sok megye együtt alkotja ami hazánkat Magyarországot. Magyarország fővárosa Budapest. Hogy az ország dolgait könnyebben és jól lehessen igazgatni, Magyarország Budapestről számítva 5 kerületre van osztva. — 1. dunántuli ker., 2. dunáninneni ker., 3. tiszáninneni ker, 4. tiszántúli ker., 5. erdélyi ker. Magyarországnak még más részei is vannak, melyeket régi királyaink kapcsoltak országunkhoz. Ezek az 1. Magyar tengerpart, 2. Horvát-Szlavon ország, 3. Dalmátország, ezeket egynéven kapcsolt részeknek nevezik. Az 5 kerület és a kapcsolt részek a magyar királyságot alkotják, melynek most uralkodó magyar királya 1. Ferenez József ő felsége. Magyarország vizei, hegységei, síkságai. 1. Vizei. Magyarország földét sok kisebb-nagyobb folyó és patak öntözi. Nagyobb folyói a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros, Körös. A Duna Németországban ered, a Feketeerdő nevü hegységből, Magyarország földjét a Duna Dévénynél éri el, útjában több szigetet alkot. Szigetei: a Csalóköz, Csilizköz, SzentAndrás, Margit, Csepel és a Mohács-sziget. A Dunába ömlenek a jobbparton: a Lajtha, Rába, Sárviz, Sió és a Kapós, azután a Dráva, végre a Száva. Dunába ömlik a balparton: a Morva, Vág, a Nyitra. Azután a Garam, Ipoly, Tisza, Temes és az Olt folynak még bele, de az Olt Oláhország földjén ömlik a Dunába. 1 A Duna hazánkat Orsovánál elhagyja. Legnagyobb magyar folyó a Tisza, mert ez Magyarországon Máramarosmegyében ered, hosszú utja van, mig Titel községnél a Dunába érhet. Jobb partján fölveszi a Tisza: a Taracz, Talabor, Nagyág, Borsova, Latorcza vizét. Ezek után egyesülnek az Ung, Laborcza, Ondova, Topolya, melyek Bodrog nevén folynak a Tiszába. — A Hernád, a Sajó, az Eger és Zagyva ömlenek még bele. A balparton is sok viz folyik a Tiszába, nevezetesen a Visó, Iza, Szamos, a SebesFehér-Fekete- Kőrös, és a hosszufolyásu Maros ömlik még bele. Nevezetesebb csatornák a Sárviz-csatorna a Duna jobbpartján, a Ferenez-esatorna, ez a Dunát a Tiszával köti össze és a Béga-csatorna. Nagyobb állóvíz a Balaton-tó és a Fertő-tó, mindkettő a Duna jobbpartján. A Balaton-tó hossza 70 kilóm., szélessége néhol 5 kilóm., máshol 10 kilóm. Hajózni is lehet rajta, hires hal benne a „fogas." A Fertő-tó vize sokszor leapad, de újra visszajön. Nem messze a Fertő-höz a Hanság mocsár terül el, a Szamos mentén az Ecsedi láp és a Kőrös mentén a Sárrét mocsara van. 1 Fölemlítendő a Poprád és Dunajecz. 141
