Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban

9. Tizenhárom... szavalta Bencsik Ilma IV. oszt. tan. 10. Hősök ünnepén... szavalta Kocsis Antal VI. oszt. tan. 11. Himnusz... énekelte a közönség. "

72 A népművelési munka beindítása ilyen rövid idő alatt csak úgy mehetett végbe, hogy más területekhez hasonlóan a háború előtti intézmények működtek tovább. Természetesen a megváltozott körülményeknek, az élet demokratizálódásának megfelelően, a korábbiakhoz képest leromlott, lepusztult bázisokra és aktivizálható munkatársakra alapozottan. Akik — kitetszik ez a közölt, a két világháború közötti nemzeti ünnepeinkkel szinte megegyező, kissé talán túlzott nacionalizmussal összeállított ünnepi programból is — lojális, a vezetéshez, főnökséghez mindenkor alkalmazkodó becsületes emberek (főleg pedagógusok) voltak; gyökeres szemléletváltásra egyáltalán nem, vagy csak igen kismértékben képes, helyükön megmaradt kultúrmunkások. Az őket leváltó, a demokratizálódásnak esetleg jobban megfelelő káderanyag azonban nem születhetett egyik napról a másikra. így — nemcsak a népművelés, de az élet egyéb területein is — azok, akik a végrehajtott igazolások során nem bizonyultak fasisztának, nyilasnak, megmaradhattak munkaterületükön. A vármegye népművelési apparátusát irányító Soós József és hivatalbeli társa, Hamza Dezső ezt az időszakot így értékeli: „ 1944-el lezárult egy régen idejét múlt korszak, s ezzel együtt letűntek mindazok a tényezők is, amelyek a társadalmi közösség egyes mozzanatait, célkitűzéseit irányították vagy úgyis mondhatjuk, megkötötték. Új ideálok, új célkitűzések jelentek meg az élet homlokterében, amelyekhez szükségszerűleg idomul, alkalmazkodik minden. Az új eszmék kiteljesedésének hatalmas épületét új alapokra kellett fektetnünk. Ahol a meglévő alapok hibásak vagy nem megbízhatóak tökéletesen, ott alapos, körültekintő munkával ki kell válogatnunk az átmentésre alkalmas értékeket és egészen elölről kell megkezdeni az újjáépítést. Ettől az újjáépítő, tisztogató munka elvégzésétől nem tekint el a régi népművelés helyét elfoglaló szabadművelődés sem, mert hiszen a letűnt kort irányító erők hatása alól a népművelés sem vonhatta ki magát. A szabadművelődésnek a legbiztosabb és határozott kézzel kellett a régi rend összeomlásával maga alá temetett népművelés helyébe az újszellemű, friss levegőjű és a feltörő társadalmi rétegek által igényelt kultúrát nyújtó alkalmakat megszervezni, megteremteni... Az iskolánkívüli nevelés ügyének előmozdítására a vallás- és közoktatásügyi miniszter 12.100/1945. sz. rendelete az Országos SzabadmüveUídési Tanács szervezését rendeli el. A 140/1946. M.E. rendelet az iskolánkívüli nevelés újszellemű szervezetéről gondoskodik. Megyénkben a rendeletek szellemében megalakult a kerületi tanács, majd pedig 6 megyei városban és 50 községben megszerveztük a helyi tanácsokat. "

73 A megfelelő előadók — ez is a régi, még a háború előtti iskolán kívüli népművelési rendszer működési szisztémájából fakad — a helybeli értelmiség (általános iskolai tanító, iskolaigazgató, lelkész, hitoktató, jegyző, orvos, állatorvos) tagjai közül kerültek ki. A legkorábbi dokumentumunk Cibakházáról közöl még az 1945/46-os iskolai év idejéből adatokat, miszerint ,, 1945. december 11., 14. és 21-én Kónya Rudolf állami tanító a Földmunkás és Kisbirtokos Csoportnál, illetve a Legényegyletben: a/. Történelmi csapásaink: 1. Tatárjárás; 2. Mohácsi vész; 3. Szabadságharc; 4. I. világháború; II. világháború; b/. Számolás és mérés: a 4 alapműveletből példák; c/. Számolás és mérés: felvetődő problémák. Kubikos számítások" címmel tartott előadásokat. Majd 1946. január 8-án, 22-én, február l-jén, 5-én, 22-én, valamint március l-jén és 5-én adott elő az alábbi témakörökben: „a/. Csatorna-ásás. Köbtartalom számítás; b/. Számolás és mérés. A négyszögek, területszámítások; c/. A magyar köztársaság: 1. A magyar királyság; 2. Kossuth függetlenségi nyilat72 Uo. 73 SZML SZMT ir. 398/1947.