Tiszazugi Tudósítások, 2014 (1. évfolyam, 1. szám)
2014-07-01 / 1. szám
16 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2014. július Folytatás a 15 oldalról. gű ószövetségi bibliai idézetek is. Ugyancsak sűrűn fordulnak elő az is, hogy az Istennel kapcsolatosan katonai tartamú szavakat vagy kifejezéseket használ a szerző: „Meg van írva, hogy bár vétkeztünk / Hadakozik az Úr érettünk.” Ha a mai olvasó áttekinti az imakönyv kifejezetten katonai témájú imádságait, szembetűnő a számára, hogy ezek azt sugallják, hogy a hősi küzdelem Isten nevében folyik a hazáért, s az ki érte hal: megdicsőül. „Haláluk nem más: megdicsőülés.” „Vértanú hősöm, drága vőlegényem.” - olvassuk a vőlegényét elvesztett menyasszony imájában. Sőt, az Isten meg is jutalmazza a hősöket: „Az nyer ott fenn pályabért, / Ki itt él-hal a honért.” A háborús imádságok két sajátosságát e könyv olvastán is megtapasztaljuk. Egyrészt azt, hogy bár az imák a küzdelemre buzdítanak, a rosszat, a gonoszt képviselő ellenséggel szemben, de konkrétan soha nincsen szó bennük az ellenséges katonák megöléséről és az arra való buzdításról. Ide tartozik az is, hogy az egyik imádság a volt ellenséges halott katonák tiszteletére szólít fel: ’’Atyánk, tedd jóra késszé a mi szívünket, hogy volt ellenségeinket ne tartsuk többé ellenségeinknek, hanem testvéreinknek.” a Halott katona nem ellenség... A másik sajátossága az, hogy a bátor helytállásra való felszólítás mellett e könyvben is benne van a béke óhajtása és a békéért való imádkozás. Ez természetes is, hiszen a győzelemmel együtt a frontharcosok ezt kívánják a legjobban. „Meddig tart még, Uram, búsult haragod?! / Te jó, Te hatalmas, tégy ma csudát itten, / Mondd: eddig s ne tovább! Te megteheted.” „Jövel mihozzánk béke napja, / Áldott nagy ünnep! Amen.” A háború folyamán - minden bizonnyal 1915 - után, Jakab József rk. kántor-karnagy Hőseinkért! Imák és énekek címmel Magyar Vesperást jelentett meg (Borbély Sámuel Nyíregyháza, a kiadási éve nincs jelezve.) A vesperás - a köznyelvben vecsernye - a szent misén kívüli istentiszteleteknek egy formája. Mindig az esti órákban történik, erre utal a vecsernye elnevezés is. A szóban forgó könyvecske kiadása egyben az egyházi jótékonyság formáját is jelentette, hiszen az eladásából - 40 fillér volt az ára - befolyt összeget a nyíregyházi rokkant katonák családtagjaik javára fordították. A Magyar Vesperás imákat és énekeket tartalmaz. Mind az imák, mind pedig az ének között, jelentős számban vannak azok, amelyek hazánkért és a békességért szólnak. Közöttük van XV. Benedek békéért való imája is (1915). Az imádság édes magyar hazánkért nagyon jól kifejezi azt az általános meggyőződést, mely szerint „nemzetünk" a jogaiért és a szabadságért küzd. „Hozzád fordulunk a megpróbáltatások nehéz napjaiban népeknek és seregeknek Ura és Istene. E nemzet küzd jogaiért és igazságaiért és Hozzád emeli esdő tekintetét, mert csak egyedül tőled várhatja szabadulásod óráját.”... „Szenteld meg győzelemmel igazságos fegyvereink harcát s add, hogy felvirradjon a diadal napja e sokat szenvedett, szegény hazára.” ... A békéért való esdeklés - jellemzően - e könyvecskében is benne van: „Segítsd meg harcosainkat és adj békességet... Uram segíts meg.” Talán az alábbi néhány imasor mutatja meg a legkifejezőbben azt, hogy a Nagy Háború idején mily erős egységet alkotott a tudatban, az Istenben és a győzelemben vetett hit. „Frigyre lép e hon veled, soha téged nem feled! Ily frigy áldott küzdelem, földön égen győzelem. Drága szent Szív neked élünk, áldj, segíts és küzdj velünk!” Végezetül L Papp Ignácz naplójából teszünk közzé néhány olyan bejegyzést, amelyek megmutatják, hogy egy fronton lévő katona milyen szavakkal fordult az Istenhez, és hogy mit jegyzett be naplójába a háborúkban töltött karácsonyok idején. L Papp Ignácz emlékezetem szerint tiszakürti illetőségű volt, és szinte az egész háborút végigharcolta, hiszen 1915—1918-ig keltezte a háborús bejegyzéseit. Egyszerű parasztember volt, erre utalnak a háború után tett beírásai. Sajnos a lakhelyét nem tüntette fel a naplójában. 1915 karácsonyán viszonylag hosszú versbe szedett bejegyzést írt az orosz fronton. Ebből idézünk. „Élyféli mise helyett ott / Kün posztonálunk / Orgona szó helyett /fegyver ropog nálunk / A gyertya nem ég itt mint otthon a templomba. /Annál jobban virít / Nálunk a rakéta. Egyikünk ászt mondja / Job volna most otthon / Szép piros bor folyna / nálunk az asztalon, / Itt pedig a helyet a / tetűt keressük / Mert orosz országba egyebet nem lelünk. / írta L Papp Ignácz 1915 Karácsony ünnepeken” Mondhatni meglehetősen profán a szöveg, de ezen talán nem kell csodálkoznunk. 1917. karácsonyán L Papp Ignácz már a béke óhajtását fejezte ki a beírásában: „Bízva Istenben megsegít bennünket. Béke. írtam 1917. XII. 25. Karácsony éjjelén.” A béke utáni vágyakozás, a békéért való imádkozás igen gyakran fordul elő az 1917-es és az 1918-as beírásaiban. Ezek között több olyan is van, amely egy-egy háborús dal része. „Kérem a Nagy Istent, hogy legyen már végre az egész világban örök béke. írtam a román fronton unalmamban 1917. nov. 29.” ... „Édes jó Istenem add már meg a békét, hogy a harcos katona is láthassa kedvesét.” Születtek olyan beírásai is, amelyekben a győzelemért, az ellenség megtérítéséért, a magyar nemzet dicsőségéért is esedezik. „Én Istenem térícsd már meg őket. Isteni erőddel segíts meg bennünket.” Ugyanakkor fel is panaszolja az Istennek a sok szenvedést, ezért kéri is tőle, hogy verje meg az „olasz harczteret”. ...„Én Istenem de sokat kell a hartztéren szenvedni, szenvedni / Szüléimét, a babámat, a hazámat itt kell védeni.” ...„Verd meg Isten, jó teremtőm ezt az olasz harczteret. Eltiporta, eltemette a sok magyar gyereket. Én Istenem ne verd már meg a Magyar sereget, sereget hogy ne sokká vessünk már a nagy háborúnak véget.” Befejezésül és összegzés helyett álljon itt Babits Mihály: Húsvét előtt című versének egy részlete. „Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!!” Ferenczi György nyugalmazott gimnázium igazgató KÖSZÖNET A KIÁLLÍTÁSRA DOKUMENTUMOKAT, TÁRGYAKAT KÖLCSÖNZŐKNEK! Baczúr István Ködmön Imre Szőke János Barcza Gábor N Kovács Ferenc T. Kovács Gábor Barna László Nagy Zoltánná Tálas Attiláné Barna Lászlóné Nemes Jánosné Pap Adél Tóth Ferenc Bojtos Gábor Nemes Sándor Torkos György Chiovini Márta Novák János Ferenczi György Pécskői Miklós Dr. Tyihák Ernő Gyevnár László Polgár Zsigmondné Dr. Végh Endre Kalóz Sándor Rónyai Zoltán Vincze Zsuzsanna Kiss Gyula Szabó János Magyar Nemzeti Levéltár Kondor Lajos Szathmáry István JNSZ Megyei Levéltára Tisztelt Újságolvasó! Kérjük, látogasson el a Tiszazugi Földrajzi Múzeumba és tekintse meg a kiadványhoz kapcsolódó - NAGY HÁBORÚ 100- című időszaki kiállításunkat! Megtekinthető: 2014. július 30.-2014. szeptember 30. Keddtől szombatig 9.00-17.00 óra között. ^///////////////^^^^^ % Л I A kiadvány megjelentetését | támogatták: 1 1 Dr. Danyi István Dobróka András Hegedűs István Tóth Ferenc! I § Tiszaföldvár Város Önkormányzata § Tiszazugi Földrajzi Múzeum 1 ^ Tiszaföldvári Városüzemeltető és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. <5~cO I Tiszazugi I Földrajzi Múzeum I Tiszaföldvár Felelős kiadó: Béres Mária Készült Fazekas András nyomdájában Szarvason. Nyomdai előkészítés: Bernáth Zita ISBN 978-963-08-9961-1 Készült 1200 példányban.
