Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008
-17Ez a második kísérlet tehát ellentmondó eredményt hozott ez első kísérlettel szemben. Az eddigi cirokcellulóz gyártási kísérletek azt bizonyítják, hogy az ellentmondó eredmények miatt nem lehet biztos értékelést adni. A kérdést azonban nem szabad egyedül cellulózgyártásl szempontból vizsgálni, hsnem figyelembe kell venni azt,hogy ebből a növényféleségből szemtermést, alkoholt és wellulóz term éket ls lehet kapni» A kísérleteket komplex módon kell folytatnl.vagyls a három előbb enwlitett szempontot figyelembe véve kell a kérdést eldönteni. Ha ezeket a cellulózgyártási kísérleteket vesszük f Így elembe , akkor arra a megállapításra kell jutnurik,hogy a rlzsszalmából,vagy máa gabonaféleségek szalmájából előállított cellulóz mini hozam, mind pedig gazdaságosság tekintetében feltétlen előnyben van az édescirokból előállltott cellulózzal szemben. Megvizsgálták még a fűzfavesszőből történő cellulóz előállításénak lehetőségit ls. 1957.áprilisban kísérletképpen azulfátos elj ár és ss 1 készítettek f üzfa cellulózt. Ez a kísérlet azt blzonyitotta,hogy a azulfátos eljárással lehet a hazai fűzfavesszőből cellulózt előállítani. A késztermék nem volt fehéríthető,mert a háncsrostok ls benne voltak a kiindulási anyagban. így ez a termék annyira inhomogén volt, hogy fehérítésről illuzórikus lett volna beszélni, a kísérlet eredményeképpen kapott fehéritetlen fűzfavessző cellulózból középfinom cs omagolópa pirt gyártottak, s ez a papirgépen Jól futotti 1957.szeptember, majd novemberben a kísérletet a Szolnokon szokásos monoszulfitos technological cegismételték. Ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy monoazulfltos eljárással nem lehet cellulózt előállítani. A kiindulási anyagot nem sikerült még nagyobb mennyiségű vegyszer adegoláaéval feltárni /mivel a füzfaveasssőőSílelőállltott fehéritetlen cellulóz feltétlenül drágább mint az ugyanerre alkalmazott u.n. azalmafélanyafl/. A ftttfaveasz őiő 1 történő cellulóz előállítása gordola táiól egyenlőre le tellett mondani. De az ezt követő klsérla tdc már megszabják azt az utat,amelyen a mostani körülmények között hazai cellulóz iparunknak haladni célszerű éa gazdaságos. Nemcsak a kísérletek száma és eredméqyeasége, hanem az uj gépi berendezések ls meghatározzák a celluzgyár fejlődését. 196o-ban nagyteljesítményű szecskavágót ós egy elektromágneses dobot helyeztek üzembe. A minőség javltáaa és a gazdasági tényezők figyelembe vétel évek korszerűsítették a cellulózgyár tást. A régiektől eltérően a Jövőben a cellulóz lmpregnélésa nagyobb hőfokon történik. Távolabbi terv: fejleszteni kell az alapanyag f yártást, mégpedig hazai nyersanyagforrásokból, hiszen a csepeli s szolnoki cellulóztermeléstől eltekintve, - s ezek csdc töredéke a hazai szükségletnek - majdnem teljesen külföldi cellulózra vagyunk utalva« Ugyanakkor tudományosan foglalkozni kell a gyártás gazdaságosto bá tételével, valamint speciális munkaegészs égügyl kérdésekkel* Foglalkozni kell a technologia által automatikusan magával hozott egészségvédelmi berendezések kikísérletezéséről és egyben a munkás-egészségügy megszilárdításával ls«
