Varga Lajosné temetésén elhangzó megemlékezések (1996) / 651-653-1996

Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajosné kopjafájának avatásán elmondott beszéd

Elmondott beszéd Drága eleségem, Dr. Varga lajosné - - Csíki Jolán kopja­fájának avatásán 1995«évi szeptember hó 17-én: Drága Kgна Г Drága kicsi, öreg Anyókám ! Eljöttünk Hozzád,hogy bejelen sük Hcked: a hőn. óhajtott kopjafád felállította Csaba Fiad kemény és szőrre munkával. Kár csak az enyém hiányzik, de az sem fog késni. Halálomig felejthetetlen sebet ütöttél távozásoddal rajtam.Te voltál életem értelme, igaz Értelme, szivem-lelkem fele. Elmentél az Örökkévaló­ságba rnagyon messzire. A legirtózatosabb, a legfájdalmasabb, hogy a termé­szettudomány és a rideg, józan ász tanúsága szerint soha nem láthatjuk többet egymást“. Hagy adomány volt a Sorstól, az Élettől, a Végzettől, hogy ragyogó,szerelmes ifjúságunk volt,s ez elmúlván; közös életünk méltó, szép meleg öregségbe torkollott. Megkaptunk az Élettől mindent, amit megkaphat­tunk: szép,. okos, melegszívű Fiákat, Menyeket, Unokákat és kedves kis Déd­unokánké t;egészséges, teljes életet, remek utazásokat,emlékeket,amelyekben öregségünkben gondolatilag mindig megfüröche ttünk. Te mindig tudományosan is felkészültél minden utazásunkra,ezeket nagy meghatódattsággal megőrzőm, talán Utódaim is megőrzik. Milyen szép visszaemlékezéseink voltak utezásair ről, gyermekeinkről, unokáinkról ! Micsoda hatalmas emberi akarattal győzted le kát nagy betegségedet:s porckopást ás csontritkulást, meg a rettenetes előjelet:az agyérgörcsöt. .JMajő-. megtudtad.,, hogy az agyárgörcs után egyszer, nem tudni mikor, az agy­vérzés következik be. S ez a rettenetes tudat beárnyékolta szép,de már£Á -í. deines öregségedet. S elkövetkezett 1994.december J-a:tragikus eszméletvesztésed szomorú napja, majd tíznapos kínlódásod:nyomták beléd az infúziót,s nyalatták ve1.ed a citromlevet. Semmi több,semmi próbálkozás I Mintha trcpenáeióról nem. tanú tak volna az egyetemen, vagy más hatékonyabb megoldásról. Hadd pusztulja­nak az öregek ! S jött az akkor szinte kibírhatatlan december 13-a:szép csendesen elalu tál -- örökre. Hős, ezt a csendes elmenetelt biztosította Számodra a szol­noki Hetényi-kórház. S egy olyan Karácsony azzal a rettenetes tudattal, hogy december 27-én helyezünk örök nyugalomra irtózatos fájdalommal, remény vesztetten, megtört szívvel, kétségbeesetten. Ha gyón hiányzol, s rettenetes az egyedüllét Г Milyen jól kibeszéltük magunkat ketten szép meleg öregségünkben felejthetetlen fiatalságunkat„ re­me^, élményekben gazdag utazásainkat, keserveinket, örömeinket I S hogy* tudtál dolgozni ! Utói nem tudtalak érni sohasem. A jól végzett munka megszállottja voltál. Munkaszeretetedet, munkabírásodat drága, hőn szeretett Édesanyádtól örökölted. Én csak gy-nge utánzatod voltam, a munká­ban. S micsoda emlékező den adatára emlékeztél tehetséged volt! Sz , vagy tudtad, hogy eretett munkahelyed,családunk min­hol kell keresni nagyszer" jegyze- CS3.-96.

Next

/
Oldalképek
Tartalom