Dr Varga Lajosné: Tiszaföldvár az új élet kapujában (Tiszaföldvár, 1965) / 0141-1971

-3­A község felszabadulása után egyik fő szervezxője és irányí­tója lett a forrongó, kialakuló uj rendnek. A kapcsolatot felvették a szovjet parancsnoksággal. Röviddel karácsony előtt nagy gyűlést hívtak össze, amelyen ismertették a Debrecenben megalakult uj kor­mány névsorát és felhívását. Ezután alakították r"eg a Kommunista Pártot, melynek vezetőségi tagja lett. Mielőtt a községvisszatért a Szőlőből, kb. 12o tagu polgárőrséget szerveztek, ennek vezetője Asós József lett. / Ezt a községben R-Gárdának nevezték, az egyes kerületek vezetőit komisszároknak hívták./ Feladatuk: biztosítani a község zavartalan visszatérését, megakadályozni a lopást, foszto­gatást. Ez nagyjából sikerült is. A Párt vezetősége ugy döntött, hogy a régi uri kaszinó lesz / ajmai nagyvendéglő / a Pártház. Közösen összefogva rendbehozták. Tárnyik István:" Az első taggyűlés befejeztével, az Internacionálé éneklésekor, bizony a nagy meghatottságtól a könny kiesett a sze­münkből." A felszabadulás utáni első hónapokban csak a KP működött, igy nekik kellett megbirkózni a sok feladattal: a rend helyreállítá­sával, a közigazgatás beindításával, a földosztással, a mezőgazdasá­gi és az ipari termelés újrakezdésével. Elosztották maguk között a feladatokat és ugy láttak munkához. Nem ismertek lehetetlent. Külö­nösen nagyon sokat segített Berena Ferenc, neki köszönhető a kisma­lom beindítása, az olajsajtolj létrehozása. Még az ágyuk dörgését lehetett hallani, amikor már járták az elhagyott birtokokat, s az ott levő (fceelédeket biztatták a földek kisajátítására, a munka meg­kezdésére. A földosztás végrehajtása után, amiben jelentős szerepet játszott, nehezítette a munkát, hogy nem volt mivel művelni a földet. Pénzük nem volt az uj földtulajdonosoknak. Nagyon nehezen sikerült elérni, hogy a traktor tulajdonosok vállalják a munkát ufey, hogy majd az uj termésből kapják meg a fizetést. Minden traktorhoz egy elvtársat kellett kiküldeni, hogy menjen a munka. A később megalakult Nemzeti Bizottságba is beválasztották. Igen komoly felelősségteljes munka volt ez, amit nehezített az,hogy az akkori SZDP vezetősége nem akart együttműködni a KF-al. Ez az ellentét csak a két párt egyesülésekor szűnt meg, 1945 tavaszán megbízták a járási rendőrség megszervezésével, s egészen 1967. december 31-ével történt nyugdijazásáig a Belügymi­nisztérium állományában teljesített szolgálatot. Hogy milyen oda­adással végezte munkáját, azt bizonyítja több kormány-és belüfeymini niszteri kitüntetés; többek között az 1956-ban kapott Munkás-Paraszt Hatalomért árdemérem, s a Magyar Szocialista Hazáért érdemrend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom