Békéssy Sándorné, özv.: Visszaemlékezés… (1971) / 135-1971

- 7 -denkinek oda kellett vinni egy véka bűzét, mikor elnyomtatta, és azt tavasszal, akinek szüksége volt rá, kivehette kamatra.

A férfiak nyáron aratni járta* és csépelni az urasághoz. Az asszonyok hordták az ebédet utánuk. Egy madzagból kötött hálóba betette egy cserépköcsögöt egy kis levessel, egy pár palacsintát - ebből állt az ebéd.

Ezt vitték néha kilométerekre. Óra nem volt, csak nagyon ritka házban.

így csak az árnyékról tudták meg, hogy mór 11 óra van, vinni kell az ebédet. Akkor otthagytak mindent, a sok kicsi gyereket... Bizony, sokszor kárt is csináltak, néha tüzet is.

Ebben az időben volt, hogy sokan mentek ki Aaerikóba. Tudni illik mindez, amiről Írok, 1890 é* 191^ között történik. Az egészen pontos dátumot nem Írhatom meg, mert akkor nem gondoltam, hogy valaha ezt megírom: hogy mikor épült a vasút és az iskolák. A Nagy utcai a Tanácsháza mellett, az is ebben az időben épült, azután a másik, az Uj utcai iskbla, s a templom is - ez mind a kilencszázas években épült. A második malom is, és mellette az utcasor két utcával. Aanásznak hívták az első aalomtulajdonost, az utcát pedig Lelenc sornak.

1892-ben yott voltam, mikor az első vonat elindult. Fel volt lobogózva, virágozva. 10 fillérért vitt Orosházára. Amikor megindult, úgy megrántotta az egész szerelvényt, hogy az ember majd a nyelvét harapta el, és olyan lassan ment, hogy a jó ló el tudott volna vele versenyezni.

Ekkor már bejöttek a majorból a jegyzők is. Mandzel Gyula volt az első idebent! főjegyző. Alacsony, kistermetű ember volt, de nagyon népszerű, szerették a lakosok.

Azután mór gyorsabban fejlődött.

A népszokás is érdekes volt. Ka megnősült egy fiú, a kislányt negkérette az apjával. Ha igent mondott, akkor a iiu adott neki jegypénzt, ha jobb körülmények között volt, 10 koronát. Gyűrűt ritkán vettek. A kislány adta a jegykendőt: 4-5 fejrevaló és egy szép nagy rojtos selyemkendőt. Nagyon szépen tudták összehajtani a jegykendőt, és szalaggal, néha virággal is összekötötték. Ha nem lett semmi az esküvőből, akkor az, aki felbontotta, az visszaküldte a jegyet, de aki kapta, annak nem kellett visszaadni. Annál nála maradt a pénz vagy a kendő. Ha esküvő lett belőle, akkor három héten kihirdették őket, és akkor volt az esküvő és lakodalom. A vőlegény igen csak feketébe öltözött, ha nem is az övé volt a ruha. Magas tetejű kalappal, az egész kalap teljesen be volt borítva virággal, szalaggal. A koszoruslegényeké csak félig volt felvirógozva. A menyasz szonynak is sok virágból volt a koszorúja. A ruhája nem mindig volt fehér, színesben is esküdtek. A lakodalom előtti napon vitték az ágyat csengés